Újabb értékes brüsszeli ingatlan megvásárlására készült az Orbán-kormány a magyar EU-elnökség sok milliárdos főhadiszállása mellett. A házban a magyar gasztronómiát népszerűsítő exkluzív éttermet is nyitottak volna. Nem a kormányváltáson múlt, hogy mégsem költöttek el erre közpénzből 7,2 milliárd forintot.
Elemzőket kérdeztünk arról, mi történne az ingatlanpiacon, ha bejönne a Tisza-kormány terve, és évi 10-20 ezerrel kevesebb fiatal vándorolna ki: elbírná-e a kereslet, és hogyan alakulnának az árak.
Az Otthon Startot a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján lehet már résztulajdon vásárlására is fordítani, amennyiben a meglévő tulajdonrészt örökléssel szerezte az érdeklődő. Van azonban egy olyan buktató, amin egy, a Bankmonitornál érdeklődő hiteligénylő mégis elbukott.
Egy hónap alatt 15 százalékkal nőtt az elérhető lakások és családi házak száma.
Kedden kora délután jelent meg a Magyar Közlöny, amelyben csak ez a rendelet szerepel.
Idén december 1. lesz az első határidő a közszolgák számára, hogy leadják igényüket a nekik kínált évi egymillió forintos otthontámogatási programba. A kormány tagjai nem lesznek rá jogosultak.
Rajkán a tömeges spekulatív és beruházási célú ingatlanvásárlások megakadályozásával magyarázták, hogy miért korlátozzák, ki vehet ingatlant a településen.
Csúcsot döntött az eladó és a kiadó lakóingatlanok iránti érdeklődők száma, mióta bejelentették az Otthon Start programot: július utolsó hetében két százalékkal többen kerestek ingatlant, mint az eddigi rekordot hozó januári héten.
Európában a legnagyobb drágulást mérték a magyar ingatlanárakban, és a harmadik legnagyobbat az albérletárakban 2010 és az idei első negyedév között.
Szerintük ez is a befolyásszerzés egyik eszköze.
Ezen a mostani hitelcsúcs sem tud változtatni – mondja a szakértő.
Benyújtották a törvényjavaslatot, amely értelmében a települések a lakóhely létesítésének korlátozásával és elővásárlási jog alapításával védekezhetnek a túlnépesedés ellen. Az eredeti tervekhez képest végül a lakásvásárlások korlátozása kikerült a jogszabályból, azonban az elővásárlási jogra vonatkozó rész erőteljesebb lett.
Tovább emelkedik a romániai érdeklődés a kelet-magyarországi házak, lakások iránt.
A „slágerlakótelepek” között idén a békásmegyeri a legkeresettebb.
A lakáspiac 2025-ben új kihívások elé állítja a vásárlókat. Az ingatlanárak emelkedése és a növekvő kereslet hatására az alku lehetősége egyre inkább beszűkül, különösen a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. A Duna House legfrissebb jelentése szerint a vevőknek egyre kevesebb mozgásterük marad az árak letörésére, ami gyorsabb döntéshozatalt és átgondoltabb finanszírozási stratégiát igényel. Milyen hatásai vannak ennek, és hogyan lehet kivédeni a hátrányokat?
Egymásnak is ellentmondó tényezők határozzák meg, mennyire lepik el 2025-ben az ingatlanpiacot a befektetők. A nagyvárosi új lakások és bérleti díjak árszintje elérte az ingerküszöböt.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.
A magyar állam – élve az elővásárlási jogával – 2022 óta hét ingatlant vett meg a világörökségi helyszíneken Lázár János döntése alapján. Volt olyan lakás, amelynek négyzetméteréért 4,5 millió forintot sem sajnáltak – ezen már a kormány ülésén is fennakadtak.
A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg idén a Duna House adatai szerint.
Ingatlanvásárláskor gyakori dilemma, hogy új vagy használt lakást vásároljunk. Ez azonban egyáltalán nem könnyű döntés, hiszen számos szempontot, érvet szükséges mérlegelni.
