Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A legtöbb munkavállaló, aki belevág a vezetés-szervezés felsőoktatási mesterképzésbe, azt tartja szem előtt, hogy az ott megszerzett tudás a tanulás miatt átmenetileg lelassított karrierjükön is nagyot lendít majd. Éppen ezért évek óta tartja előkelő helyét a jelentkezők és felvettek népszerűségi listáján ez a mesterképzési szak: tavaly a második legtöbb felvételizőt vonzotta. A nagy érdeklődésnek megfelelően választék is van bőven: a nagyobb felsőoktatási intézmények kivétel nélkül meghirdették a vezetés és szervezés szakot az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban is, így az érdeklődők csaknem 25 különböző ajánlatból válogathatnak. A tavalyi felvételin másfél ezren szerettek volna bejutni erre a szakra, s közel nyolcszázan első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A keresztféléves felvételin is hasított a „vezszerv”, ott ez vonzotta a legtöbb jelentkezőt. Ráadásul jó esély van állami támogatás megszerzésére is: a tavaly felvett 526 hallgatóból 463 állami ösztöndíjjal tanulhat.
A pozitívumok ellenére a jelentkezők száma évek óta lassan csökken: 2010-ben még 1707 volt a számuk, 2015-ben pedig 1644. Ez azonban nem minden egyetemen érezhető. „Idén több jelentkezőnk van, mint valaha” – mondta a HVG-nek Móricz Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Hozzátette: nem okozott gondot az sem, hogy megfelelő felkészültségű hallgatókat vegyenek fel. Azt azonban ő is megerősítette, hogy a mesterképzésekre egyre nehezebb diákokat toborozni, mert az alapszakot végzett hallgatók növekvő számban folytatják külföldön a tanulmányaikat. Mindeközben mind nagyobb gond a munkaerőhiány is, aminek következtében a legkülönbözőbb cégek, intézmények nagyon csábító ígéretekkel próbálják az alapszakon végzetteket a munkába állásra bírni a továbbtanulás helyett. Móricz közlése szerint az utóbbi két évben emelkedett az esti oktatásra jelentkezők száma is. Ez arra utal, hogy egyre többen próbálják összehangolni a munkát és a tanulást.
Az egyik legrégebbi képzést a Corvinus jegyzi, ahol 2008 óta önálló, akkreditált egyetemi mesterszakként végezhető el az egyik legnépszerűbb gazdálkodási szakirány. A négy féléves, mesterfokozatú (master) végzettséget adó képzés alapozó ismeretek – például marketingmenedzsment, pénzügy – mellett masszív szakmai törzsanyagra épül, így például szervezetelmélet, szervezeti magatartás és vezetés, stratégiai menedzsment, stratégiai emberierőforrás-menedzsment, változásmenedzsment, projektvezetés, folyamatmenedzsment és információtechnológia, és controlling is szerepel a tanrendben. A Corvinuson három szakirányt lehet választani (controlling és teljesítménymenedzsment, emberierőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztés), ami kiegészíthető választható tárgyakkal például a közszolgálati és nonprofit szervezetek menedzsmentje vagy a stratégiai innováció témakörében. A Közgáz mesterképzéseire a legtöbben valamelyik házon belüli gazdasági alapszakról felvételiznek, de műszaki, bölcsész és sportszakon végzett diák is felbukkan a hallgatók között. „Nagyon sokféle hátterű és érdeklődésű hallgatóból áll össze egy-egy évfolyam, ami nagyon jót tesz a képzésnek is” – magyarázta Móricz Péter.
A Metropolitan Egyetem nappali mesterszakára sok külföldi hallgató is érkezik, elsősorban a volt Szovjetunió utódállamaiból, Törökországból, arab országokból, Távol-Keletről és Afrikából, valamint Európából. Ilyés Csaba, a szak vezetője, ugyancsak arról beszélt, hogy ők sem érzik még a hallgatói létszám csökkenését: „minden képzést a tervezett létszámban tudunk elindítani”. Az egyetem a képzési paletta szélesítésével igyekszik hallgatóinak érdeklődését fenntartani – legutóbb a controlling és teljesítménymenedzseri specializáció bevezetésével már három területen lehet elmélyedni (a másik kettő az üzleti tanácsadási és a szervezeti mediátori szak). „Egyre több álláshirdetésben jelenik meg a controller, controllingveztő iránti igény, akinek egyre fontosabb szerepe van egy-egy cég életében, s manapság nemcsak egyszerű tanácsadó, hanem a vezetőségnek is tagja” – indokolta a specializáció elindítását a szakvezető, hozzátéve, hogy követik a változó igényeket, és igyekeznek olyan tudást adni a hallgatóiknak, amit azonnal tudnak is hasznosítani. Ezért dolgoznak olyan óraadókkal és oktatókkal, akiknek aktuális vagy az utóbbi 5–10 évben szerzett gyakorlati tapasztalatuk van.
A vezetés és szervezés szak azonban nemcsak gyorsan bevethető és használható tudást, hanem értékes kapcsolatokat is hozhat. A Corvinuson például a végzett hallgatók aktív alumnihálózatot hoztak létre. Ami az érintettek beszámolója szerint a későbbi karrier szempontjából is hasznosnak bizonyul.
