Már négy éve nő a munkaerőhiány, mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és évente nagyjából 50 ezerrel nő ez a szám. Ráadásul a tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország elemzéséből.

A legnagyobb gond jelenleg az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban érzékelhető, ezt követi az egészségügy és a szociális ellátás, majd a kereskedelem és a vendéglátás.

A legtöbb nehezen betölthető munkakörnél azért nem találnak dolgozókat, mert alacsonyak a bérek, a fizikai munkáknál pedig a kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát.

Az iparban a szellemi munkakörök területén a mérnöki pozíciókba (villamos-, gépész- és vegyészmérnök) keresnek leginkább munkatársakat. Ez utóbbi területen várhatóan a következő években tovább romlik a helyzet: a nemzetközi cégek nagy fejlesztőközpontjai már nem csak Nyugat-Európából, hanem már az Egyesült Államokból és a Távol-Keletről is egyre erősebb elszívó hatást gyakorolnak. Az Y és Z generáció tagjai pedig a korábbi korosztályoknál jobb nyelvismeretük és nagyobb mobilitásuk, valamint a szinte akadálytalan információáramlás miatt jóval nehezebben tarthatók itthon.

A munkaerőhiány mértéke a következő néhány évben tovább nőhet, ám ennek üteme több intézkedés hatékony kombinálásával mérsékelhető. Az elemzés szerint a béremelés „hosszabb távon komoly megtérülési és versenyképességi problémákhoz vezet”. Emellett egyre elterjedtebb a külföldi (elsősorban ukrán) munkaerő alkalmazása, de ez a nyelvi korlátok miatt főként az egyszerűbb fizikai munkák körében szokásos.

A leggyakoribb megoldási próbálkozás az utazás megkönnyítése, például célzott buszjáratok üzemeltetése, szálláshely és bérlakások nyújtása, illetve lakhelyváltoztatás esetére a házastárs számára is biztosított munkahely. Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.