Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Nincs új a nap alatt – a régi mondás különös aktualitást kapott a koronavírus elleni küzdelemben. A pénteken nagy sikerként elkönyvelt nemzeti oltóanyaggyár előkészületei ugyanis a hvg.hu értesülései szerint már évek óta zajlanak, a kormány mégis most látta elérkezettnek az időt, hogy beharangozza a fejlesztést.
Azt, hogy az oltóanyaggyártás stratégiai érdek, a rendszerváltás óta eltelt időben egy kormány sem vitatta. Ha ugyanis a vakcinákat egy állam által biztosított és kontrollált helyről lehet beszerezni, akkor szükség esetén elsőként lehet hozzájutni. A kétezres évek madár- és sertésinfluenza-járványai idején a WHO külön felhívta arra a figyelmet, hogy az államoknak igyekezniük kell, hogy saját forrásból tudják megoldani az oltóanyag előállítását.
A HVG-nek nyilatkozó egészségügyi szakértők ráadásul már hét évvel ezelőtt beszéltek arról, ami most aktuálissá vált a koronavírus világszintű terjedésével. "Ha bekövetkezik egy pandémia, akkor a nagy gyártók nem a kisebb méretű országok, mint például Magyarország igényeit fogják először teljesíteni, így csak később kerülhetünk sorra" – hangsúlyozták.
Magyar sikertörténet román tulajdonban
Magyarországon a mai napig működik vakcinagyártó üzem, a Fluart Innovative Vaccines Kft., amely pilisborosjenői telephelyén gyártja az influenza elleni oltóanyagokat. A cég nem más, mint a sok közéleti vihart megélt Omninvest utódja.
Az Omninvest egykor valódi magyar sikertörténet volt, 2007-es a madárinfluenza idején még a CNN is készített róla riportot.
Két évvel később, a 2009-es H1N1-járvány idején azonban ciprusi, offshore tulajdonosa miatt éppen az akkor még ellenzékben lévő Fidesz kritizálta a leghangosabban, miután kiderült, hogy egyik leányvállalatuk kétmilliárdos állami támogatást kapott az első Gyurcsány-kormánytól.
AFP
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2010-ben vizsgálatot is indított az ügyben, az Omninvest pedig időközben kamatokkal együtt visszafizette a támogatást. A sors iróniája, hogy a vizsgálat befejezését az a Cserháti Péter egészségügyét felelős államtitkár jelentette be, akit Kásler Miklós miniszter április végén menesztett az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet éléről. A 2019-ig állami szerződéssel rendelkező cég még ebben az évben Nagyváradra „költözött”, és Fluart s.r.l néven céget alapított, felfedve magyar tulajdonosai nevét.
A korábbi bírálatok ellenére néhány évvel később már a Fidesz is rájött az oltóanyaggyártás jelentőségére, és 2013-ban állami közbeavatkozással mentette meg a súlyos anyagi helyzetben lévő céget.
Mindeközben a cégnél mintha mi sem változott volna: ahogy korábban, az oltóanyag-termelés azóta is a cég pilisborosjenői üzemében folyik, az elmúlt években 75-90 fő között váltakozó létszámmal. Nyilvánosan elérhető beszámolói alapján az elmúlt években stabilan 1,8 milliárd forint körüli árbevételt produkáltak (ebből másfél milliárd a magyar piacról érkezett), és szerény, néhány tízmillió forintos nyereséget tudott elkönyvelni tulajdonosa.
Uniós milliárdok a kísérletre
A Debreceni Egyetem és a Fluart közötti kapcsolat sem új keletű: Szilvássy Zoltán rektor a helyi televíziónak adott interjúban maga mesélte el, hogy a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszteren belül találtak egymásra. (A klaszter elnöke egyébként éppen a rektor, egyik alelöke pedig Kósa Lajos, a város volt polgármestere és jelenlegi fideszes országgyűlési képviselője.)
AFP / Kisbenedek Attila
Az együttműködés eredményeképpen jött létre a Debreceni Egyetem területén a csontvelő-transzplantációs centrum, ahol a Fluart a készítmények előállításában segít. Szilvássy Zoltán erről úgy beszélt, hogy „kipróbálták egymást kicsiben”.
A próba 2017-ben lépett új fázisba, ekkor jött létre a debreceni Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), amelyben az egyetem és a Fluart Kft. mellett már a Richter Nyrt. is szerepet kapott. A közös kutatási program pedig a most bejelentett nemzeti oltóanyaggyár első fázisa, amellyel létrehozták Közép-Európa első, úgynevezett sejtvonalalapú biotechnológiai oltóanyaggyártó kísérleti üzemét.
A kutatók akkor úgy tervezték, hogy négy évig tartó projekt során 2019-től kisszériás kísérleti vakcinagyártásba kezdenek, ami megalapozhatja a tervezett debreceni nemzeti oltóanyaggyár építését. Ehhez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében csaknem hatmilliárd forintot nyertek. „Ha valamit gyártani akarok, először laborméretben próbálom ki, utána félüzemben, majd nagyüzemben” – magyarázta a folyamat lényegét korábbi interjújában a rektor.
Gyorsan és titokban
A nagy nemzeti oltóanyaggyár előkészítése tehát már évek óta a terv szerint zajlik, arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy közbeszól a 2020-as koronavírus-járvány. Így már nem kell magyarázni, a kormánynak miért volt olyan fontos felgyorsítani a folyamatot és a sajtó előtt is beszámolni a fejlesztésekről. A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ képviselője pénteken a kamerák előtt írta alá az erről szóló együttműködési megállapodást.
AFP / Kisbenedek Attila
Az eseményen részt vett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is, aki azt hangsúlyozta: Magyarország célja, hogy önellátó legyen az oltóanyaggyártásban. „A tapasztalat és a technológia a Fluartnál van, a kutatói potenciál pedig Debrecenben” – mondta Szilvássy Zoltán, aki nem tagadta, hogy a nemzeti oltóanyaggyár a Fluart és a Debreceni Egyetem fúziójából jön létre.
A hvg.hu megkeresésére a Fluart Kft. annyit írt, hogy cégük a Debreceni Egyetem ipari partnereként vesz részt az egyetem vezetésével folytatott közös szakmai kutatás-fejlesztési tevékenységben. Mivel nem jogosultak nyilatkozni, kérdéseinkkel az egyetem sajtóosztályához irányítottak minket. Az egyetemet már pénteken megkerestük interjúkérelmünkkel, ők erre nemet mondtak és honlapjukat, valamint az Operatív törzs sajtótájékoztatóját ajánlották figyelmünkbe.
A titkolózás nem véletlen, a projekt ugyanis nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Így azt sem lehet tudni, hol hoznák létre a gyárat és egész pontosan mennyibe kerülne. (A Népszava három éve arról írt, hogy a létesítmény költségeit 46 milliárd forintra becsülik.)
Annyit viszont megnyugtatásképp még Szilvássy Zoltán is elárult, hogy ugyan a mostani bejelentéshez képest 6-7 hónappal vannak lemaradva, a gyárnak nem kell ahhoz felépülnie, hogy előállíthassák benne a koronavírus elleni védőoltást. Az ugyanis már a pilotüzemben megvalósulhat, így az egész országot elláthatják oltóanyaggal – ha egyszer elkészül.
