Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A Gazdasági Versenyhivatal megbüntette a Magyar RTL Televízió Zrt.-t (M-RTL), mert akadályozta egy ügylet feltárását és ezzel elhúzta az eljárást, írta honlapján a GVH.
Az M-RTL Zrt. 2016-ban kötött szerződést a Central Digitális Média Kft. megszerzésére, amelyhez a Médiatanács nem járult hozzá, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal megtiltotta. A GVH-nak 2020 márciusában új eljárást kellett indítania az ügyben, az új vizsgálat során a GVH felhívta az M-RTL-t, hogy mutassa be az aktuális piaci adatokat és a tranzakció jelen körülmények közötti kereteit.
Az M-RTL áprilisában a COVID-19 miatti világjárvány káros hatásaira hivatkozva kérte a GVH által szabott adatszolgáltatási határidő meghosszabbítását 45 nappal, amihez a hivatal hozzájárult, ennek ellenére a versenyhivatal szerint az M-RTL május végi beadványában nem szolgáltatta a kért piaci adatokat, és arra hivatkozva, hogy nem ért egyet a GVH gyakorlatával, más módon sem adta meg ezeket az adatokat.
A közlemény szerint az M-RTL egymásnak ellentmondó információkat közölt a tranzakció tárgyát illetően. A GVH a televíziós társaság adatszolgáltatásának ellentmondásossága miatt nem tudott intézkedni a Médiatanács ilyenkor kötelező megkereséséről.
A GVH szerint az M-RTL elhúzta az eljárást és akadályozta tényállás feltárását, a versenyhivatal ezért 20 millió forint eljárási bírságot szabott ki.
Az előzmények
A többek között az RTL Klub mögött is álló M-RTL Zrt. televíziós 2016 szeptemberében jelentette be, hogy 30 százalékos tulajdonrészt vásárolt az online tartalomszolgáltatási piacon jelentős részesedéssel bíró Central Digitális Média Kft.-ben. Később az origo.hu azt közölte, hogy értesülések szerint a Médiatanács várhatóan nem adja áldását az ügyletre. A portál egyébként 25 perccel hamarabb adta ki a hírt, mint ahogy a Médiatanács vonatkozó ülése elkezdődött volna.
A testület egyébként tényleg elkaszálta az üzletet. Azt írták, hogy "a tervezett összefonódás a televíziós és digitális területen együttesen a tulajdonosi koncentráció jelentős erősödésével járna, az összefonódás eredményeként a véleménybefolyásolási képesség a releváns piacon olyan mértékben változna, amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését".
Az RTL később a GVH-nak küldött levelében vitatta a Médiatanács döntését, a csatorna szerint ténybeli hibákat vétett és rossz számítási módszereket vett alapul a hatóság, amikor nem engedélyezte az RTL–Centrál-üzletet.
Érdekesség, hogy miközben az RTL-Centrál-üzlet a fenti indokokkal nem jöhetett létre, addig a GVH egyszerűen nem vizsgálhatta - a kormány ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűvé (!!) nyilvánította - a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába.
