Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Lezárult a takarékszövetkezetek integrációja, a június végi informatikai átállás után a Takarékbank valamennyi fiókjában az országban teljeskörűen tudják intézni pénzügyeiket – közölte a Takarék Csoport. Az integráció 2013-ban kezdődött, az időközben eltelt hét évben 122 takarékszövetkezetet, három regionális bankot, majd az FHB csoportot, ezzel hatvanezer terméket, 9 számlavezető terméket és 6 netbanki rendszert vontak össze egyetlen szervezetbe. A csoport ennek során meg tudta őrizni 1,1 millió ügyfelét, növelni tudta hitelállományát, és megtartotta az ország messze legnagyobb fiókhálózatát – olvasható a közleményben.
Az új, közös kereskedelmi bank létrehozásával a Takarék Csoport üzleti irányító szervezetében, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben a treasury és befektetési üzletág mellett a stratégiaalkotó, üzleti irányító, kontroll és támogató területek maradtak, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. pedig jelentős portfóliótisztítást hajtott végre, és mára szakosított hitelintézetként kizárólag jelzáloghitelek refinanszírozásával foglalkozik.
A takarékszövetkezeti integrációt nem mindenki tartja sikertörténetnek: az Emberi Jogok Európai Bírósága éppen a napokban utasította el részvényesek egy keresetét, amelyben azt kifogásolták, az összeolvadás alapját adó törvény sértette a tulajdonhoz való jogukat. A pert két bank indította, a többség tehát elfogadta a feltételeket, ám nem feltétlenül boldogan: 2013-ban Demján Sándor üzletember, a takarékokat képviselő érdekvédelmi szerv, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként Orbán Viktornak címzett levélben kritizálta a kormányzati átszervezést szentesítő törvényjavaslatot.
Demján a törvény elfogadását nem tudta megakadályozni, három évvel később pedig újból a miniszterelnökhöz fordult, amikor a kormányközeli oligarchának számító Spéder Zoltán bankjába, az FHB-ba szállt be az integrációs szervezet, azt állítva, Spéder kiszipolyozza a takarékokat. Orbán ezt elutasította, ám egyfelől az MNB felügyelete alá helyezte akkor a takarékokat, és nem sokkal később kiesett a pixisből Spéder is.
Az, hogy a takarékok mennyire számítanak fontos terepnek a kormány számára most is láthatjuk: a csoport mostani vezetője a szintén a kormányhoz (és Mészáros Lőrinchez) közelinek tartott Vida József, aki tovább folytatja az integrálódást. Az új cél a Mészáros-kör többségi tulajdonában levő MKB és a jelenleg állami tulajdonban levő Budapest Bank integrációja, amelynek első jeleként a három hitelintézet megalapította a Magyar Bankholding Zrt.-t. A szakmában úgy tartják, a három teljesen eltérő profilú bank összefonódása majdnem olyan bonyolult lehet, mint a takarékszövetkezeti integráció, ám – mint a HVG e heti számában olvasható – némi kormányzati hátszéllel ez sem lehetetlen.
