Évek óta lifteznek az árak a sertéságazatban, a szélsőséges áringadozás eredője minden esetben a sertéspestis. A vírus kínai megjelenése miatt megugrott a kereslet az európai sertéshúsra, ez feltornázta a termelői árakat is. A pestis európai terjedése (Németország, Lengyelország, Magyarország, Románia) a kínai kereslet fennmaradásáig még mindig felfelé vitte az árakat, majd amikor Kínában rendeződött a helyzet, ott már nem kellett az európai hús, ezért Európában rekedt irdatlan mennyiségű felesleg. Ezért vannak alacsonyan az árak az EU-ban, amit tetéz a takarmányárak, és az energiaárak meglódulása. A hvg.hu októberben írt arról a lehetetlen helyzetről, hogy már többe kerül disznót nevelni, mint amennyiért a pulton eladják a húst, minden disznón 10-15 ezer forintot buknak a sertéstartók. A combra bejelentett hatósági ár miatt, kis túlzással, de meg sem rezdült az ágazat. Neki akár kedvező is lehet az októberi árakhoz való visszatérés, igaz, csak pár forinttal, ami az októberi elég pocsék hellyzetükön nem segít.

Annál nagyobbat üthet az egész ágazaton a sertéspestis újabb áldozata: a napokban váratlanul érte az érintetteket, hogy néhány olasz tartományban is felütötte a fejét a vírus. Az afrikai sertéspestist vaddisznó tetemében azonosították Piemontban. Gócpontnak a liguriai Genova és Savona közötti térséget tartják. Lombardiára és Emilia-Romagnára még nem terjedt át a vírus, itt vannak a legnagyobb olasz sertésállományok, de Ázsia azonnal lépett, és letiltotta a szállítást. Igaz, hogy Kína már nem is igényel annyi sertést, mint amikor kipusztult a pestis miatt az állományuk, de az ázsiai intézkedés emiatt tovább nő az európai kínálat, és még lejjebb mennek az árak.

Ez nagyobb hatással lehet a magyar húsárakra, mint a hatósági ár bevezetése.

Ennek a vertikumnak a végén a sertéstartók vannak, ők ülnek a semmi ágán. A nagyobb vágóhidak ugyan többnyire éves szerződéseket kötnek velük, de heti ármegállapítással, amit egy képlet alapján számolnak, ez utóbbit lényegében a német árak alakítják.

A hatósági árak a sertéscomb esetében nem lesznek alacsonyabbak az októberinél, hiszen a sertéshús az előbb vázolt folyamatok miatt egyre olcsóbb volt az üzletekben.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke egyetértett Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadóval, aki a sertéscomb árbefagyasztásával kapcsolatban azt jelezte, hogy ezzel az elkövetkező hónapok árnövekedéssel kapcsolatos várakozásokat csillapítják.

A szakember ugyanakkor a hvg.hu-nak finomította a sajtóban a közelmúltban neki tulajdonított kijelentést, hogy akár 20-30 százalékkal is nőhet a sertéshús ára. A Hússzövetség elnöke most annyit mondott, hogy a sertéstartóknál is folyamatosan nő az önköltség, főként a takarmányárak növekedése miatt, aminek előbb-utóbb be kell épülnie a fogyasztói árakba is.

Akárhogy is van, az biztos, hogy a sertéspestis olaszországi megjelenése egy újabb piaci zavarokat indíthat el az európai sertéspiacon. Éder azt valószínűsíti, hogy az év végéig csökkenni fog a sertéslétszám, és ennek nem az árbefagyasztás lehet az alapvető oka.