Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása

A főváros és Kelebia közötti 150-es vasútvonal mentén egyelőre a depózott vasbetonaljak, Kisszállás vasútállomása környékén kamionok forgolódása, kavicshegyek árulkodnak arról, hogy valami már készülődik a kínai hitelből finanszírozott vonalon. A gigaberuházás dokumentumait, szerződéseit tíz évre titkosították, egy a Transparency International Magyarország és a hvg.hu kezdeményezésére indult per jogerős ítélete alapján a kormánynak november óta ki kellene adnia az 5 millió forint feletti megbízások dokumentumait, ám az ügy még nem zárult le, egyelőre a Kúrián kering.

Alapkőletétel a Belgrád-Budapest vasút magyarországi szakaszának I. ütemének kezdetekor

Túry Gergely

Tehát hivatalosan továbbra sem lehet semmit tudni a több száz milliárd forintos, a számítások szerint több száz év alatt megtérülő beruházásról, pedig a vonal mellett élőket közvetlenül érinti, mikor, mi fog történni a szomszédságukban, vagy éppen mennyiért és mikor kell átadniuk a tulajdonukban lévő ingatlanokat. Ami biztos, hogy egy hete vágányzárat hirdettek a vonalon, ez pedig húsbavágó az utasoknak, és a vonalon szolgálatot teljesítő vasutasoknak, vagy akár szállítmányozó cégeknek.

A MÁV-csoport nemrég bejelentette, hogy február elsejétől ezen a vonalon csak Délegyháza és Budapest között közlekednek a személyvonatok, Délegyházától Kelebiáig, ez 150 kilométer, vágányzárat rendelnek el. A VEKE pár nappal ezelőtt a Facebookon, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gigaberuházásban részt vevők tessék-lássék nekifogtak, hogy valami látszatát adják a munkának, mivel a kínai finanszírozó akkor utal, ha látja, hogy megy a munka. A közlekedési civil szervezethez olyan információk jutottak el, hogy még a kiviteli terveket is alakítgatják. Ez utóbbit kétségkívül alátámasztják az érintett, kisajátításra váró területek tulajdonosainak tapasztalatai, és a 150-es vonalon dolgozók munkaszervezési gondjai, amit a kiszámíthatatlan, és az utolsó percig visszatartott tájékoztatás okozott.

Amit most mondok, az ma igaz, holnap nem biztos

Mivel az átépítés miatt megszűnt a személyforgalom, néhány száz, az állomásokon, és a vonatokon szolgálatot teljesítő vasutas munkáját kellett átszervezni. Erre majd egy héttel a vágányzár kihirdetése előtt kaptak zöld utat a végrehajtási szinten dolgozó vezetők, csak ekkor tudták tájékoztatni a vasutasokat is. Többen már más állás után néztek, mert annyira kiszámíthatatlan volt a helyzet.

Szlavkovits Rita

Az új munkaszervezési rend bejelentése után végül senkinek nem mondtak fel, de a vonalon dolgozók egy jó részét más szolgálati helyekre vezényelték. Így az is előfordul, hogy aki Kisszálláson, vagy Kelebián lakik, annak Kunszentmiklósig kell ingáznia, hogy dolgozni tudjon. Eddig Kiskunhalasig zötykölődtek, februártól a fél-egy órás út helyett két-három órát is kell utazniuk a munka felvételéért, és vissza ugyanennyit.

Sebők Tamás, a Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviseletének vezetője szerint, ha ismernék a kivitelezés részleteit és ütemezését, jobban tervezhetnék a beosztásokat. Egyelőre április 30-ig vannak információik, de addig sem lehetnek biztosak semmiben. Január végén még a vonal tucatnyi állomására terveztek szolgálati beosztást, de a napokban kiderült, hogy március 1-től például Dömsödre mégsem kell vasutas. Sebők arról sem tud, hogy Kiskunhalason mikor kezdődik az átépítés, pedig ott az őrhelyek megszűnése miatt 15-20 vasutas munkája válhat feleslegessé. Ezt átképzésekkel, áthelyezésekkel tudja kezelni a vállalat, hiszen jobbára munkaerőhiány van a cégnél, de a munkavállalóknak megnyugtatóbb volna, ha legalább néhány hónapot, évet előre tervezhetnének.

Sebők szerint az idei vágányzár más cégek számára hivatalosan is ismert lehetett már egy évvel ezelőtt is, csak éppen a saját munkavállalóit tájékoztatta a MÁV az utolsó utáni pillanatban. Sebők még azt is hozzátette, hogy azok az információk, amelyeket megoszt a munkatársaival, teljes bizonyossággal csak aznap érvényesek, másnap már nem biztos.

Túry Gergely

Úgy tudjuk, hogy a vonalon teherszállítást bonyolító cégek sem ismerték minden ízében a kivitelezés ütemét. Bár a vasutasoknál előbb értesülhettek a vágányzárról, a most hatályos, este és reggel hét óra között lehetséges teherszállítás technikai lehetőségeiről viszont nem. A felsővezetéket ugyanis rövidesen bonthatják, ezért csak dízel üzemanyaggal hajtott vasúti járművek közlekedhetnek a vonalon, ami többletköltséget jelent. Hasonló az információ hiány a vasútvonallal érintett területek tulajdonosainál is.

„Keressünk másik házat, de mennyiért?"

A vonal mentén kisajátítással érintett területek tulajdonosainak csak elenyésző részével vették fel a kapcsolatot az ügyintézők, akikkel pedig már tárgyaltak, azok sem tudnak semmit. Pest megyében a kavicsbányák miatt már amúgy is zilált lakosokat sújtja az újabb gigaberuházás, ráadásul a térségben a kormányhivatal még a zajszint korlátozása alól is mentességet adott a kivitelező cégeknek. A vonal mentén többnyire nem lakott területeken halad a nyomvonal, úgy tudjuk, hogy az itt érintett területek gazdáit nem értesítették még, hogy a kisajátítás részleteiről egyeztessenek.

Soltvadkerten, Kiskunhalason lakóépületek között is áthalad a vasútvonal, itt már előfordult, hogy személyesen is találkoztak az ügyintézővel. Első körben a Tallér család telkének egy részét jelölték ki kisajátításra, ezen a részen állnak a melléképületek. Az idős házaspár ezt nem fogadta el, mivel a maradék telken nem építhették volna fel ezeket a lebontásra ítélt kis épületeket, de a házuk mellett is alig maradt volna kert. Az új beruházás elkészülte után megnövekedett forgalommal sem békülnek. „Tehetnek ide párnát, akkor sem lesz csendesebb” – mondta az asszony arra utalva, hogy pont a zajvédő fal építése miatt csíptek volna le a telkükből, de a tehervonatok forgalmának tervezett növekedése miatt szerintük nem csökkent volna a zaj a fal miatt sem. Ezért azt kérték, ha már viszik a telket, vigyék az egészet.

Most ott tartanak, hogy a teljes telek kisajátítását elfogadta az ügyintéző, de ezenfelül semmiről nem tájékoztatták őket. „Annyit mondtak, hogy keressünk házat magunknak, csak azt nem közölték, hogy mégis mennyiért” – mondta Tallér. A felesége még annyit tett hozzá, hogy míg korábban két és fél hónapot kaptak, hogy új ingatlanba költözzenek, ezt a határidőt most hat hónapra módosították. Egyáltalán nem kizárt, hogy a kivitelezés valóban csúszik, ahogy azt a VEKE feltételezte.

Szlavkovits Rita

Kiskunhalason, a lepakolt irdatlan mennyiségű betonaljakon és a szinte teljesen kiürült peronon kívül semmi nem árulkodik a 750 milliárd forintos beruházásról. Kisszálláson, a vasútállomás környékén már kisebb dombokban áll a kavics, a V-Híd autói forognak a vasúti sínek mellett, de egy hete, amikor ott jártunk, a forgolódáson kívül mást nem láttunk. Az új, kétvágányú vasúti vonal beruházás alapkövét tavaly október 15-én tették le Kiskunhalason, akkor 2025-re ígérték a beruházás befejezését. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés.

Túry Gergely