Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A szerződés tárgya „energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás”, de a feladat tartalma az iratból nem derül ki, az oknyomozó portál pedig hiába tette fel kérdéseit a Miniszterelnökségnek és a Rothschild vállalatnak.
„Egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására” – olvasható az Átlátszón. A mentesítésről szóló határozatot az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2018. december 4-i ülésén fogadta el.
Arra vonatkozóan, hogy a szerződést valóban megkötötték-e, nincs információ, annyi bizonyos, hogy Süli János 2018. december végén kezdeményezte azt a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothshild & Co pénzügyi tanácsadócég között „a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása” tárgyban. A szerződést Süli 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni.
Nem ez az első alkalom, hogy a kormány igénybe vette a Rothschild-cég szakértelmét. Az Európai Bizottság paksi bővítést jóváhagyó 2017-es határozata is tartalmazza azt a kormány által 2015-ben megrendelt Rothschild-tanulmányt, amely racionális állami befektetésnek minősítette az erőművet érintő beruházást. Ennek a szerződésnek a keretösszege ismeretlen.
A Népszabadság még 2014-ben írt arról, hogy a kormány 2012 óta áll tanácsadói szerződésben a patinás tanácsadócéggel, míg a Direkt36 2017-es cikkében bemutatta, milyen szerepet játszott a Rothschild bankház a paksi bővítésben: a befektetési bank német társelnöke, a német sajtóban csak Mister Russlandnak hívott Klaus Mangold közvetítésével került képbe a magyar kormánynál a vállalat.
A Direkt36 szerint Mangoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára, többek között azért is, mert Klaus Mangold jó viszonyt ápol Günther Oettingerrel, aki az Európai Bizottság energetikai biztosa volt 2014 őszéig. Az Oettinger által felügyelt főigazgatóság írta azt a 2013 decemberi levelet, amelyben az Európai Bizottság az előzetes hozzájárulását adta, hogy az oroszok bővíthessék a paksi atomerőművet. Magyarországon Mangold legközelebbi kapcsolata Lázár János volt, és főként Oroszországgal kapcsolatos ügyekben segítette a magyar kormányt.
Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az Átlátszó megkeresésére elmondta: a szerződés korrupciós aggodalmakat is felvet. „A kormánykommunikáció szerint a projekt finanszírozása megoldott, biztos lábakon áll, ráadásul egy államközi szerződésen nyugszik, ez ügyben aligha kell milliárdokért egy francia cég véleményét kikérni” – fogalmazott Jávor. Hozzátette: „Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez.”
A nyitóképen Klaus Mangold és Vlagyimir Putyin látható.
