A geopolitikai helyzet és a történelmi hagyományok okán Németország marad Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, a jogállamiság helyzetétől függetlenül. Ha profitról van szó, sokszor a német cégek is immunisak a munkavállalói jogokra.
Mintha egymás kottájából olvastak volna, Angela Merkel és Orbán Viktor gazdaságpolitikája kölcsönösen erősítette a német és a magyar nemzeti tőkét az elmúlt évtizedben. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány berendezkedésének egyik sarkalatos pontja volt a munka törvénykönyvének felpuhítása, ami kiszolgáltatottabbá tette a dolgozókat a munkaadókkal szemben, éppen úgy, ahogy arra egy járműgyártó szalagsor mellett a gyártulajdonosoknak szükségük lehetett. Állami támogatásokkal ideédesgették a befektetőket, akik nemcsak az Európai Unió legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát kapták meg, de ténylegesen még annál is kevesebb fizetnivalót, miközben még a duális képzés iparostanulói is lenyomták az átlagbéreket. És bár ezek a kedvezmények elvileg bármilyen nációjú külföldi tőkét megilletnek, a közvélekedés szerint a német cégek még ezen felül is immunitást élveznek.
A legfrissebb példaként a versenytársak hozták fel a HVG-nek, hogy
lám csak, a kiskereskedelemben éppen a francia Auchan válik félig magyarrá, nem pedig a német Lidl vagy az Aldi, ahol még szakszervezet sem működik.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
