Elkerülhetetlen a német gazdasági hegemónia, de Merkel és Orbán még adták is alá a lovat

Mintha egymás kottájából olvastak volna, Angela Merkel és Orbán Viktor gazdaságpolitikája kölcsönösen erősítette a német és a magyar nemzeti tőkét az elmúlt évtizedben. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány berendezkedésének egyik sarkalatos pontja volt a munka törvénykönyvének felpuhítása, ami kiszolgáltatottabbá tette a dolgozókat a munkaadókkal szemben, éppen úgy, ahogy arra egy járműgyártó szalagsor mellett a gyártulajdonosoknak szükségük lehetett. Állami támogatásokkal ideédesgették a befektetőket, akik nemcsak az Európai Unió legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát kapták meg, de ténylegesen még annál is kevesebb fizetnivalót, miközben még a duális képzés iparostanulói is lenyomták az átlagbéreket. És bár ezek a kedvezmények elvileg bármilyen nációjú külföldi tőkét megilletnek, a közvélekedés szerint a német cégek még ezen felül is immunitást élveznek.

A legfrissebb példaként a versenytársak hozták fel a HVG-nek, hogy

lám csak, a kiskereskedelemben éppen a francia Auchan válik félig magyarrá, nem pedig a német Lidl vagy az Aldi, ahol még szakszervezet sem működik.