A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a katát és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal – közölték csütörtökön.

Annak következményeként, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ígérete ellenére nem hozott létre tavaly a kamara keretén belül egy katát vizsgáló bizottságot és csak idén május végén adott lehetőséget a területi kamaráknak egy rövid, egyhetes konzultációra, a BKIK kijelenti, hogy Parragh László katát illető nyilatkozatai ellentétesek az MKIK alapszabályával és kizárólag az ő személyes nézeteit tükrözik”

– áll a közleményben.

A BKIK szerint „tekintettel arra, hogy a hazai 450 ezer katás vállalkozás nagyjából 25%-a budapesti székhelyű, és így a BKIK által képviselt, nagyjából minden harmadik vállalkozás katás jogviszonyban működik, a BKIK vezetése a küldöttgyűlése felhatalmazásával ajánlásokat fogalmaz meg a kata átalakításával kapcsolatban”.

Arról is írnak, hogy a BKIK szakértői ezen szempontok alapján elemezték a katás vállalkozások helyzetét, és javasolják több csoportra osztani a katás vállalkozásokat, valamint külön-külön kezelni őket:

1. Körülbelül 100-150 ezren a kata eredeti szempontjainak megfelelően főállású vállalkozóként elsősorban lakossági ügyfeleket és ügyfelenként maximum évi 1 millió forint értékig szolgálnak ki vállalati megrendelőket. Ezek alapvetően a kisiparosok és lakossági szolgáltatók (például vízvezeték-, villanyszerelők, taxisok, fodrászok, kozmetikusok stb.). Az esetükben minden adott ahhoz, hogy az adótételek 10 év utáni valorizációjával (esetlegesen sávos adótételek bevezetésével, mint 0-9 M és 9-18 M Ft-os sávok) és a számlázási határok átalakításával továbbra is a kata keretei között tudják folytatni a működésüket. Egy ilyen alsó és felső sáv esetén ezeket az összegeket valahol 70-100 ezer, illetve 120-150 ezer Ft körül lehetne megállapítani, a megfelelő adatelemzések alapján. Fontos szempont, hogy ez a szektor körülbelül 30-50%-os költséghányaddal működik.
2. Nagyjából 100-150 ezren a kata eredeti célján túlmutatóan, de alapvetően mégis szabályosan és etikusan váltottak a katás adózásra. Nekik a vállalati megrendeléseik ügyfelenként már akár jóval évi 1 millió forint felett vannak, de a színlelt szerződés vagy a bújtatott foglalkoztatás az esetükben mégsem merülhet fel a valós gazdasági eseteiket megvizsgálva. Ezek a vállalkozások alapvetően szabályosan éltek a kata adta nagyon kedvező adózási lehetőséggel (a kötelező adatszolgáltatásnak eleget tesznek, és a 6 pontos szűrő feltételekből több mint egynek megfelelnek), de mivel az ő esetükben a bevételeltitkolás már csak részben lehetséges, így náluk az egyszerű adminisztráció fenntartása érdekében már magasabb tételes havi adó kérhető, mint a lakossági és szórt vállalati ügyfelű katások esetében. Ebbe a szektorba tartoznak alapvetően a szellemi foglalkozású vállalkozók. Ők egyébként átlagban 10-20% költséghányaddal működnek.
3. Nagyjából 60-80 ezer vállalkozó alapvetően főállású alkalmazottként vagy nyugdíjasként csak „mellékállású” keresetkiegészítési lehetőségként lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük 1-2 millió forint alatt marad, így a havi 25 ezer forintos fix adótétel mellett akár 20-30%-os adómérték is kijöhet a végső elszámolásnál. Esetükben sokszor akár kedvezőbb adókulcsra kijövő adózási formák is rendelkezésre állnak, de a kata hihetetlen egyszerűsége felülírja az évente más módon megspórolható pár tizezer forintot, amit az általános szabályok szerinti egyéni vállalkozói adózáshoz szükséges könyvelői díj valójában el is vinne. Esetükben egy új adónemet javaslunk bevezetni (például KEKI – kereset kiegészítési adó néven), ami csak „mellékállásként” a mostani 25 ezer forintos havi adót megtartva évi maximum 2-3 millió forint leszámlázására tenné jogosulttá a vállalkozókat.

A BKIK szerint körülbelül 100-150 ezer vállalkozó a kata adónemet teljesen visszaélés jelleggel használja az ügyletei valós gazdasági tartalmának megfelelő jóval magasabb közteher kikerülésére.

Ezek a katás vállalkozók az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben tételesen kimondott joggal való visszaélés tilalmát követik el (Art. 1. § Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.) Ők azok tipikusan, akik munkajövedelem vagy általános szabályok szerinti osztalékjövedelem helyett katás számlát kiállítva jelentős kárt okoznak mind a költségvetésnek, mind az adózási szabályokat betartó versenytárs vállalkozóknak – írták, hozzátéve: a kata adózásból való kiszorításuk elsődleges gazdasági és költségvetési érdek, melyet a BKIK is maximálisan támogat. Ezt a csoportot a BKIK szakértői adóelkerülő (köznyelven adócsaló) katásoknak nevezték el.

A BKIK – írták erről – támogatná, hogy az etikus katások és az adócsaló katások szétválasztására a NAV külön részleget hozzon létre kellő jogosítványokkal ellátva. Ezeknek az emelt szintű jogosítványoknak a pontosítására a BKIK a katás vállalkozók véleményét is kikérné, mivel a vállalkozói visszajelzések egy részéből az derül ki, hogy a kedvező adó megmaradásáért cserében a jogszerűen eljáró vállalkozók elfogadnák az ellenőrzések szigorítását is.

Annak érdekében, hogy a BKIK által képviselt gazdasági szereplők véleményét minél szélesebb körben figyelembe tudják venni a konkrét javaslatcsomag kialakításában, a kamara online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal. Ennek eredménye lehet a BKIK meggyőződése szerint egy életképes, széles körben elfogadott kata konstrukció – áll a közleményben.