Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Elutasította a svájci legfelsőbb bíróság szerdán Horvátország kérelmét, hogy helyezze hatályon kívül azt a Zágrábra nézve kedvezőtlen döntést, amelyet Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL).
Sanadert azzal vádolta a horvát állam, hogy korrupció révén segített a Molnak irányítói többséget szereznie az INA-ban, emellett a magyar olajtársaság nem teljesítette azokat a horvát olajfinomítókba történő befektetéseket, amelyeket a részvényesi szerződésben vállalt, valamint megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket is.
A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság végül a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi horvát kérelmet elutasította.
Ezt a döntést 2021 decemberében helyezte hatályon kívül horvát kormány, mert úgy vélték, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására 2016 után indult törekvéseket is.
A svájci bíróság szerint a választottbírósági ítéletből és a horvát igazságügyi hatóságok büntetőjogi határozataiból világosan látszik, hogy vannak olyan nézeteltérések, amelyek lényegében az ügy több résztvevőjének, és különösen Robert Jezic vallomásának eltérő értékelésével kapcsolatosak. "Ugyanis úgy tűnik, hogy a horvát bíróságok – a választottbírósággal ellentétben – Robert Jezicet hiteles tanúnak tartották."
A választottbíróság szerintük kellő jelentőséget tulajdonított a horvát hatóságok által lefolytatott büntetőeljárásoknak, de döntését az általa összegyűjtött bizonyítékokra alapozta.
"Ezért nem tudjuk elfogadni a felperes azon kategorikus állítását, hogy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2021. július 7-i ítélete olyan bizonyíték, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a választottbíróság megállapítsa, hogy a Mol és a horvát állam közötti megállapodások korrupt jellegűek voltak" – írták.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban, 2009-ben pedig megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
A Mol Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tájékoztatást tett közzé arról, hogy a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntésében elutasította Horvátország felülvizsgálati kérelemét, és 250 ezer svájci frankot ítélt meg a Mol javára.
