Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tragikus szezont zárt a most épp Mol Fehérvár néven futó székesfehérvári focicsapat: az utolsó forduló utolsó perceiben dőlt csak el, hogy bentmarad az NB I-ben. Ez után adta le a klubot irányító Fehérvár FC Kft. a 2022-ről szóló éves beszámolóját.
Mivel a céges papírokban a naptári év számai szerepelnek januártól decemberig, a fociszezon viszont nyártól a következő nyárig tart, nyilván itt összecsúszik a 2021/22-es és a 2022/23-as szezon. Tehát ami az elért eredményeket illeti, úgy korrekt nézni, hogy 2022-ben előbb negyedik lett a csapat az NB I-ben (ez akkor a 2014 óta elért legrosszabb eredménynek számított), az Európa Konferencia Liga selejtezőin egy azeri és egy moldáv csapat legyőzése után a jóval erősebb Köln ellen estek ki, majd a bajnokság őszi szezonjának végén a nyolcadik helyen álltak, három ponttal a kieső hely előtt.
Ezt az eredményt úgy sikerült elérni, hogy eközben 8,1 milliárd forint bevételt szerzett a klub az értékesítésből és további egymilliárdot más forrásból, például az UEFA-pénzdíjakból. Ez szinte pontosan ugyanannyi, mint amennyiből 2021-ben gazdálkodhattak.
A pénz legnagyobb része természetesen a bérekre ment el, a 2021-es 4,1 milliárd után most már 5,47 milliárd forintot fizettek ki erre. Mivel a klubnak 195 alkalmazottja van, ez 2,33 millió forintos havi átlagos bért jelent.
A magyar foci két másik szupergazdag klubja közül a Ferencváros 1,3 milliárd forint profitot hozott össze 10,6 milliárd forint bevételből, a Felcsút mögött álló Puskás Futball Kft. pedig másfélmilliárd forint veszteséggel zárt.
