2022-ben 129 ezer autót gyártottak az esztergomi Suzuki-gyárban – mondta el a vállalat tavalyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes. Az év kereskedelmi szempontból sikeresnek mondható, a hazai értékesítés 2,3 százalékkal nőtt, az exportértékesítés 26 százalékkal, az árbevétel visszatért a pandémia előtti, 2 milliárd euró fölötti szintre. Ugyanakkor a nehéz körülmények, az magasabb költségek miatt (chiphiány, energia- és alapanyagárak emelkedése) a nyereség a felére esett vissza, 22,7 millió euró volt.

A Magyar Suzuki a dolgozói állományt illetően a „több lábon állás” stratégiáját alkalmazza – mondta el Fejesné Gyurján Ildikó, HR-ért, pénzügyekért és informatikáért felelős operatív igazgató. A cég igyekszik minél nagyobb arányban a régióból toborozott saját alkalmazottakat foglalkoztatni, ám a munkaerőpiaci helyzet nem kedvező, és egyre kedvezőtlenebb: a munkaerőhiány Esztergom megyében uniós szinten is kiemelkedőnek számít. Ezért munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül főleg a keleti, déli országrészekben toborzott dolgozókat is foglalkoztatnak. Továbbá tavaly 161 munkavállaló érkezett Indiából – mivel akkor még nem élt a harmadik országból érkezettek munkavállalását megkönnyítő szabályozás, a vállalat vezetői személyesen mentek Indiába kiválasztani az új dolgozókat. Ez a 161 ember 2 évre jött, itt tartózkodásuk opcionálisan egy évvel meghosszabbítható. Idén pedig – már egyszerűsített foglalkoztatás keretében, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül – 55 dolgozó érkezett a Fülöp-szigetekről.

A teljes munkavállalói állomány 6-7 százaléka érkezett 3. országból, a cég ezeken az arányokon a jövőben sem tervez változtatni – mondta a hvg.hu kérdésére Fejesné Gyurján Ildikó. A dolgozók ugyanazt a bért kapják, attól függetlenül, hogy saját állományba tartoznak vagy munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoznak – ám a cég számára a kölcsönzés plusz költsége miatt e munkavállalók valamivel nagyobb munkaerő-költséggel járnak. A HR-igazgató attól nem tart, hogy a jövőben nehezebb lenne harmadik országokból munkavállalókat toborozni azért, mert nagyobb lesz irántuk a hazai kereslet. Például a Fülöp-szigetek gazdasága jelentős mértékben a munkaerő exportjára épül, tehát aligha valószínű, hogy a magyar cégeknek versengeniük kellene az ottani munkaerőért. A Magyar Suzukinál 590-600 felvidéki magyar is dolgozik, ők stabil, régi munkaerő, nagyrészt akkor is kitartottak, mikor a forint árfolyama tavaly megroppant. Fejesné Gyurján Ildikó reméli, hogy a jövőben is tudnak majd a határ túloldaláról munkaerőt toborozni.

Magyar Suzuki Zrt.

Tavaly a vállalat 400 fős létszámbővítést hajtott végre, idén még 178 embert vesznek fel, erre a gyártókapacitás növelése miatt van szükség – tájékoztatott Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes. A kapacitás növelése érdekében gyorsítják a gyártószalagot, 74 másodpercenként gördül majd le egy új autó. Magyarországon az újautó-piac 5-6 százalékkal eshet vissza, a kereslet csak a második félévben, az infláció és a kamatok mérséklődése után találhat magára. Ezzel szemben globálisan magas az igény az új autók iránt.

A Magyar Suzuki értékesítési árbevétele idén megközelítheti a 3 milliárd eurót. A növekedés mögött nyilván nem csak a termelésbővülés áll, hanem az autók árának emelkedése. Krisztán Róbert szerint egy hazai gyártású Vitara ára 1-1,5 millió forinttal nőtt. Az import (nem Magyarországon gyártott) Suzukik ára ennél jobban, hiszen e autók esetében a logisztikai költségeket is meg kell fizetni. Amelyek ráadásul jelentősen, 3-4-szeresére nőttek. A kínai autóexport egyre nagyobb Európába, így a korábban Japán-Európa viszonylaton dolgozó hajókapacitás egy része áttevődött a Kína-Európa viszonylatra. Az import Suzukikra ráadásul akár több hónapot kell várni, a hazai gyártású modelleknél nincs várakozási idő.