A kormány egy májusi javaslata szerint a jövőben a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező lett volna jogosult. Ez hivatalos meghatározása szerint az a fogadási forma, amelyben „a fogadásszervező az ajánlatában meghatározott esemény bekövetkezésére, kimenetelére a játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki”.

Érdemi indoklás nem volt hozzá, noha ez kötelező lenne. És ugyanígy nem indokolta csütörtökön a törvényalkotási bizottság, hogy ezt a javaslatot miért vonja vissza a bizottság kormánypárti tagjainak indítványára.

Ugyanebben a több, egymással össze nem függő témáról szóló törvényjavaslatban tett eleget a bizottság egy alkotmánybírósági határozatnak a gyermekek otthongondozási díjával (gyod) kapcsolatban. Az Ab májusban döntött egy nagymama panaszáról, aki súlyosan fogyatékosnak minősülő autista unokájának a gondviselője lett, de nem kaphatta meg a gyodot, mert a törvény szerint ez a szülőtől különböző hozzátartozónak csak akkor jár, ha a díjat korábban valamelyik szülőnek már megállapították. Csakhogy a gyerek 11 hónapos korában került a nagymamához, amikor az ilyen fogyatékosságot még nem lehet megállapítani. Ezért a korlátozást az Ab Alaptörvény-ellenesnek minősítette, és törölte a törvényből.

A TAB most rendezte ezt: a díj „szülői előzmény-jogosultság” nélkül akkor is jár, ha a szülő felügyeleti joga szünetel. Emellett az adminisztráció csökkentése érdekében megszüntetik a gyodjogosultság kétévenkénti felülvizsgálati kötelezettségét. Csak akkor lesz szükség felülvizsgálatra, amikor a gondozási szükségletet és önellátási képességet igazoló szakorvosi vélemény lejár.