A 2019-ben bevezetett gyermekek otthongondozási díjáról (GYOD) szóló törvényhez nyúlt hozzá az Alkotmánybíróság, miután a Debreceni Törvényszék bírája fordult hozzájuk. A bírónak ugyanis egy nagyszülő és a járási hivatal közti perben kellett volna döntenie, amelyben a nő a hivatalos gyámja az unokájának, mert a szülők felügyeleti jogát megvonták. A gyerek autizmus spektrumzavar következtében súlyosan fogyatékosnak minősül, de a hivatal szerint a nagyszülő mégsem kaphatja meg a GYOD-ot, mert a törvény szerint ez a szülőtől különböző hozzátartozónak csak akkor jár, ha a díjat korábban valamelyik szülőnek már megállapították.

Csakhogy a gyerek 11 hónapos korában került a nagymamához, amikor az ilyen fogyatékosságot még nem lehet megállapítani. A betegség jelei csak 3 éves kor körül észlelhetőek, és maga a vitatott döntést hozó hivatal is elismerte: jelen esetben „lehetetlen feltétel, hogy a szülő ellátásra való jogosultsága korábban megállapításra kerüljön”.

Az országgyűlés a jogalap nélküli igényléssel kapcsolatos visszaéléseket kívánta megakadályozni azzal, hogy az ellátáshoz a szülőtől eltérő hozzátartozó esetén további feltételt szabott, ám ez diszkriminálja azokat a gyerekeket, akiknek a szülője objektív okokból nem tudta kérni az ellátást, mert annak indokoltsága csak később derült ki – írta beadványában a bíró.

Ezzel értett egyet az Alkotmánybíróság is. Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azt a mondatrészt, amely szerint az egyéb hozzátartozó csak akkor kaphat GYOD-ot, ha azt a szülőknek korábban megítélték. Ezt a feltételt a bírósági ügyekben sem lehet alkalmazni. A szülőkön kívüli hozzátartozók továbbra is csak kivételesen kaphatják meg a juttatást, de erről a törvény alapján, a törölt feltétel nélkül kell dönteniük a hatóságoknak, illetve jogvita esetén a bíróságoknak.

Nyitóképünk illusztráció.