Végtelen történet – lassan ez lehet az érzésünk az élelmiszerárstoppal kapcsolatban, amelynek gazdasági kárával/hasznosságáról hosszasan lehet vitatkozni – és ezt meg is teszik épp elegen –, az azonban nehezen vitatható, hogy a kormány látványpolitizálásának egyik emblematikus eszköze lett az elmúlt másfél évben. Tavaly februári bevezetésekor egyértelműen a választási kampány hevében döntött róla a kormány, látva azt, hogy az árak szokatlan módon elindultak felfelé – és mert az üzemanyagok esetében már annyira bejött a dolog. Annyira – tehetjük hozzá –, hogy márciusra megtelt benzinturistával az ország, és kénytelenek voltak szigorítani, majd még jobban szigorítani, és amikor ennek ellenére kifogytak a benzinkutak, egyszer csak kivezetni, de ez egy másik – elhúzódó, de végtelen – történet.

Az élelmiszerárstop kivezetése ennél békésebbnek ígérkezik, de ez sem lesz egyszerű. Gulyás Gergely június közepén jelentette be, hogy augusztus elsejével véget ér a nyolc élelmiszerkategória esetében alkalmazott hatósági árazás, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt követően a kereskedők teljesen szabadon dönthetnének az árakról. Az új kedvenc, az augusztustól 15 százalékos kötelező akció ugyanis kiterjed majd ezekre a termékekre is, ám mivel nincs mihez viszonyítani, az első körben a bruttó beszerzési árból kell akciózni. Vagyis a kiskereskedők többsége rákényszerül arra, hogy továbbra is veszteséggel forgalmazzon volt árstopos termékeket, de legalábbis megtiltják, hogy a beszerzési árnál drágábban – tény, ez valamivel piacibb viszonyítási alap, mint az, hogy mondjuk a csirkemell 2021. októberi ára. A vásárlók ugyanakkor annak örülhetnek, hogy még mindig megússzák a szembesülést a valós piaci folyamatokkal, és elkerülhetik a jelentős drágulást az ársapka alól kikerülő áruknál.

Kiderült, hogyan kell majd akciózni az árstopos termékeket augusztustól

Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté".

A június azonban még mindig az árstop bűvöletében zajlott, igaz, már közel sem annyira izgalmasan, mint mondjuk egy évvel ezelőtt: a piaci árak már nincsenek robbanásközeli mozgásban, a forgalom jelentős visszaesése és a közületi vásárlók kiszűrése pedig hozzájárul ahhoz, hogy már nem akkora truváj cukrot vagy olcsó tejet találni az üzletekben.

És ott van persze a június elseje óta hatályos, legalább 10 százalékos árengedményt előíró kötelező akció – tehetnénk hozzá (a kormány meg is teszi), ám láthatóan ez épp annyira befolyásolja a végösszegeket, mint az árstop tette. Az áruházláncok kínálatát végignézve látható, hogy alapvető élelmiszerek is bekerülnek az akciós „kosárba”, ám az összkép alakulását sokkal inkább olyan folyamatok befolyásolják, mint például a szezonális termékek árának esése, vagy éppen a már említett fogyasztáscsökkentés, amely miatt a láncok állami kényszer nélkül is akcióznának.

A hvg.hu hónapról hónapra készülő élelmiszerkosáránál egyébként nem az akciós, hanem a teljes árat nézzük egyes alapvető élelmiszereknél; ennek az az oka, hogy célunk nem a legolcsóbb üzlet megtalálása, hanem az árak alakulásának követése. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vennénk észre, ha egy üzlet vagy éppen egy lánc valamilyen terméket akciós áron értékesít – így azt sem volt nehéz észrevenni, hogy többségük a bejáratnál elvárt kék plakáton túl igyekszik nem felhívni a figyelmet arra, hogy az akciók egy része nem saját üzletpolitikája eredménye, hanem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter műhelyében született meg.

Az akciós ártáblák mögött is jól látszik azonban, lassan búcsút inthetünk annak, hogy hónapról hónapra jól látható módon nőnek az élelmiszerek árai. Június végi bevásárlásunk átlagos értéke legalábbis már a tavalyi árszintet idézte, egyes termékeknél már jóval az alá került. Ilyen például a vaj, de olcsóbb már a rizs is, a kenyér ára pedig megállt – sovány vigasz, hogy jóval az egy évvel ezelőtti árszint felett.

Ez is magyarázza, hogy a vasárnapi ebéd ára – annak ellenére, hogy a kosárban szereplő termékek fele árstopos – egy év alatt 13 százalékkal nőtt. Ha viszont az árstopos termékeket kivesszük a kosárból, már csaknem 27 százalékos az éves drágulás – ami azért arra utal, hogy az év második felére ígért jelentős áresés még nem kezdődött meg. Ha az árak nagyjából a mostani szinten maradnak az év végéig – amire a piaci folyamatok, illetve az árstop félig-meddig kivezetése miatt van esély – tulajdonképpen semmi akadálya annak, hogy a decemberi infláció egy számjegyű tartományba kerüljön az élelmiszereknél.

Június végén mindenesetre a négyfogásos, négyszemélyes családi ebédet átlagosan 7938,5 forintból tudtunk kihozni, május végén ez az összeg 8069,3 volt. A legolcsóbb árakat az Auchanban találtuk, a hipermarketlánccal szinte holtversenyben voltak az árak a Pennyben, a harmadik helyre az Aldi került. Az árstopos termékek nélkül a Spar, az Auchan és a Príma a három legolcsóbb.