A kereslet látható visszaesése miatt a geopolitikailag is kulcsfontosságú szegmenssé váló chipgyártásban motorfékre vált a világ legfontosabb előállítója. A Reuters hivatalosan meg nem erősített információi szerint a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) arra kérte a beszállítóit, hogy fogják vissza termelésüket, mivel a cég, amely a globális chipgyártás nagyjából 90 százalékáért felel, keresletcsökkenéstől tart.

Ezt a vállalat piaci pletykaként elvetette, de így is jelentős fejlemény lehet a szektor alakulásában és üzleti kilátásaiban. A TSMC júliusban 10 százalékkal vágta vissza idei értékesítési várakozását, miközben idén többször jelentősen visszaestek havi bevételei.

A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) logója a TSMC globális K+F központjának megnyitó ünnepségén Hszincsuban

AFP / AMBER WANG

Az egyre nagyobb riválisként piacra lépő Intel a becslések szerint tavaly 20 százalékkal emelte az árait. A TSMC még májusban jelentett be egy áremelést, ami az Egyesült Államok piacán 30 százalékos növekményt jelentett. Azóta az infláció és a nyersanyagárak alakulása mindezt jó eséllyel tovább emelte.

Ezen össze fogunk veszni

A chipgyártás, épp azért, mert meghatározó tétel volt eddig is, a technológia fejlődésével még inkább feltűnt a szabályozóknak és a politikai tényezőknek. Eleve geopolitikai kérdés, hogy Kína és Tajvan igen kényes viszonya elfajul-e, és ha igen, mikor. Miközben utóbbi a teljes globális technológiai gazdaságot ellátja, előbbit az Egyesült Államok ki akarja zárni a legjobb fejlesztésekből, és ebben látszólag Európa vele tart.

Ennek eklatáns példája a csúcstechnológiát produkáló holland ASML zárása Kínával szemben. Az egyik legjelentősebb, innovációs technológiát előállító vállalat azt közölte, hogy kínai feleknek a jövőben nem fog hozzáférést adni kutatásaihoz, nem lesz üzleti együttműködés sem velük. Akkor evidenciának tűnt, hogy mindez amerikai nyomásra történt, bár ezt a holland cég tagadta. Elmondásuk szerint a transzparencia hiánya és ennek kockázatai állnak a döntés hátterében.

Kína kiszorításaként értelmezhető az is, hogy a TSMC az USA-ban, Arizona államban terjeszkedik. Ebből egyben bajai is adódnak, lévén nem tud kellő mennyiségű munkaerőt bevonni, kell valamit kezdenie a logisztikával, a kieső munkaerő pótlásával és az erősödő szakszervezeti igényekkel. A gyár 2025-re tervezett indulása ezért várhatóan csúszni is fog.

A TSMC épülő félvezetőgyártó üzeme az arizonai Phoenixben 2022. december 6-án.

AFP / BRENDAN SMIALOWSKI

Hol lesz a megoldóképlet?

Jelenleg India látszik olyan megfejtésnek a világgazdaság számára fontos technológia termelésében, amely sokkal fontosabbá válhat. Buró Szilárd, az Equilor szakértője kérdésünkre a befektetési ház sajtóbeszélgetetésén azonban úgy vélekedett, hogy India rövid távon nem lesz nagy játékos. A kérdés így az lesz, hogy kinek az oldalára áll, „vagy magát építi fel inkább”.

Utóbbi abból a szempontból érdekes kérdés, hogy az aktuális kilátások alapján az ország, jelentős részben a techszektort csatasorba állítva, belső keresletének erősödése mellé 6,5-7 százalékos gazdasági növekedéssel számolhat évenként középtávon.

Hogy India melyik utat választja, nehéz megítélni, érdekei és fesztültségei Kína és az USA ügyében is egyaránt adódnak, és a milliárdos lakosságú országban a középkorig visszavezethető belső, olykor emberéletet követelő viták vannak. MIndez bármely befektetők elgondolkodtathat, noha számtanilag az ország kétségtelenül nyerésre ítélt piac.

Vallásháború állhat az útjába Indiában a fényes jövőnek

Ismét fellángoltak Indiában a vallási indulatok, ami több halálos áldozattal és a főváros közelében lévő egyik település kifosztásával járt. A muszlimok és a többségi hinduk közötti látszólag feloldhatatlan feszültségek komoly szemponttá válhatnak a világ legnagyobb lélekszámú ország fejlődésében, pedig annak vezetése minden követ megmozgat, hogy a dinamikusan fejlődő technológiai ipar nagyjait magához csábítsa.

A rövid válasz nemleges. A visszaeső kínai kereslet és annak hatásai ugyanis nem pucolják el azt a tényt, hogy a lassan csökkenő, de még mindig túl magas infláció miatt a jegybankok a kamatszinteket jó ideig magasan tartják, ez pedig drágítja a céges finanszírozást is. Az Európai Központi Bank a héten 25 bázisponttal 4,5 százalékra emelte az eurózóna alapkamatát, az USA jegybankjától a napokban várható egy hasonlóan szigorú lépés. Magyarországon pedig még ennél is jóval magasabb inflációval, ezzel együtt pedig szigorú monetáris politikával kell számolni. Ha ehhez még az árfolyamkockázatot is hozzávesszük, látható: aligha érdemes arra számítani, hogy tartósan olcsók lesznek az informatikai eszközök. Ha pedig a globálisan is kirívó fontosságú techszektor árazását borítja a geopolitika, akkor még drágábbak lesznek a telefonok.

Nyitóképünkön chipek vetített képe a Tajvani Félvezetőgyártó Vállalat (TSMC) felújítási múzeumában a Hszincsu Tudományos Parkban, Hszincsuban 2023. július 5-én. Fotó: AFP / SAM YEH