Kínában újabb járványtól kell tartani, ami ezúttal nem egészségügyi, hanem gazdasági. A gócpont az Evergrande ingatlanfejlesztő óriás, ami tetézve eddigi bajait, ezúttal az Egyesült Államokban kért több partnervállalatával együtt csődvédelmet.

A vállalat Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztője, amely immár 340 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel. A cég nem rég még gazdasági csodának számított, és a szerteágazó ingatlanfejlesztések mellett érdekeltségei vannak többek között az elektromos autógyártástól a labdarúgáson keresztül egészen a palackozott vizek piacáig.

A vállalat egyszer már lényegében csődbe ment, amikor 2021-ben nem tudta teljesíteni esedékes kifizetéseit. Az akkori helyzetről így írtunk:

 

"A lakás arra való, hogy lakjanak benne" - a mondat, ami megbillentheti a kínai gazdaságot

Órákon belül fizetésképtelenné válhat az Evergrande kínai ingatlanbefektető, a cég csődje pedig magával ránthatja a kínai gazdasági csodát is.

Akkor még sikerült átlendülnie a cégnek a krízisen, de idén márciusban indítványozta devizában jegyzett adósságainak újrastrukturálását, miután tavaly márciusban felfüggesztették részvényei kereskedését.

A mostani, úgynevezett Chapter 15 csődvédelmi eljárás a határokon átnyúló adósságátstrukturálási ügyekben alkalmazható az ügyfelek és befektetők vagyona védelmében. Az Evergrande azzal érvel Manhattanben, hogy Hongkongban, a Kajmán-szigeteken, vagy a Brit Virgin-szigeteken már folyamatban van adósságának átstrukturálása.

Az Evergrande több mint 1300 ingatlanprojektet kivitelez 280 kínai városban. Az újonnan benyújtott csődvédelmi kezdeményezés önmagában közel 32 milliárd dollár sorsáról szól.

Nagybeteg szektor

Kínában az ingatlanpiac az összterméknek nagyjából a 30 százalékát adja, egyben az iparágnak szerteágazó beágyazottsága van a gazdaság több más szegmensébe is. A mostani beláthatatlan helyzet beszállítókat és a saját lakásra váró lakossági befektetőket is súlyosan érinti.

A piac 2021-es felbolydulását követően több ingatlancég becsődölt, olyan vállalatok, amelyek az új eladások nagyjából 40 százalékát fedték le, ezeknek a legnagyobb része lakóingatlan.

A kínai ingatlanpiac egészének alapvető baja a kiegyensúlyozatlanság:

ahol fejlesztenek, ott kicsi a kereslet, ahol nincs fejlesztés, de lakásra lenne igény, nem, vagy drágán és nehezen lenne megoldható a költözködés.

Miután a kínai kormány a spekulatív ingatlanbefektetések ellen igyekezett fellépni az elmúlt években, ez is korlátot jelent a fejlesztők piacán.

Az Evergrande bukását is a realitásoktól elrugaszkodott fejlesztési tervek okozták, amelyeket eladósodás árán igyekeztek finanszírozni. Ennek sok esetben a lakossági ügyfelek isszák meg a levét, akik hitelből előfinanszírozták a még meg se épült új otthonukat. Látva, hogy az Evergrande jóval több, mint másfél millió lakást hagyott befejezetlenül, ezek az ingatlanok jó eséllyel soha nem készülnek el. Az eddigi reakciók alapján sok jóra nem is számíthatnak a vevőjelöltek, mivel a Hszi Csin-ping vezette kormányzat eddig elzárkózott attól, hogy érdemi mentőövet adjon a bajban lévő ingatlanszektornak.

Banki fertőzés

Az ingatlanszektor válságos kilátásait súlyosbítja, hogy az iparág ezer szálon kötődik az ország bankrendszeréhez, azon belül is az úgynevezett árnyékbankokhoz.

Kínában a 2008-at követő években évszázados hitelbővülés volt tapasztalható, a helyi bankok mérete együttesen megötszöröződött. A jegybank (PBOC) szerint a teljes kihelyezett banki hitelezés legalább 27 százaléka valószínűleg az ingatlanszektorba megy Kínában, és a nem banki hitelezés jelentős része a vagyonkezelő társaságoktól és más vagyonkezelő cégektől is a fejlesztőkhöz kerül.

A pénz jelentős része a félig-meddig szabályozott árnyékbankrendszerből kerül a hitelfelvevőkhöz, akiknek ennek megfelelően nem lehetnek biztos információik arról, honnét, milyen befektetésekből jutnak pénzhez a szolgáltatójuktól. Sok esetben viszont nincs más lehetőség, lévén a hagyományosan felügyelt kínai bankrendszer meglehetősen szigorú szabályok mentén működik, amely sokakat kizár a hitelezésből.

Ez mostanra oda vezetett, hogy az árnyékrendszer mára nagyjából 3 ezer milliárd dollárra duzzadt.

Ha az innét nagy összegekkel hitelezett ingatlanszektor dől, az viheti a bankrendszert is. Ennek épp az Evergrande csődvédelmi kérelme előtt mutatkoztak aggasztó jelei, amikor több kínai árnyékbank nem tudta időben fizetni kötelezettségeit, pillanatnyi pénzhiányra hivatkozva. Ha ebből ténylegesen egy járványos elburjánzás keletkezik a kínai bankrendszerben, az elemzők szerint a Lehman Brothers 2008-as összeomlásához hasonló események következhetnek.

Pénzügyi karantén

A világgazdaság többi szereplőjének Kína sajátos berendezkedése ad némi megnyugvást. Miközben az országon belül nehezen belátható körülményekkel bontakozik tovább a válság, a kínai hagyományos elzárkózás miatt a súlyosabb fertőzési hullám megállhat az országhatárnál.

Globális léptékben nézve a kínai gazdasági bajoknak az infláció terén lehet némi kedvező hatása. Miután az ország gazdasága eleve lassul, ez megmutatkozik a keresletben is. Az ingatlanpiac meglévő gondjait csak súlyosbítja az Evergrande és partnercégei újabb csődje, de a más területeken is visszaesni látszik a költés, aminek okán több elemzőház szerint idén nem tartható Kínában az 5 százalékos növekedési cél.

Míg ezt egyik oldalon megszenvedhetik Ausztráliában vagy Brazíliában, ahonnét az ingatlanfejlesztéshez használt nyersanyagok egy jelentős hányadát exportálják, vagy épp azokban az országokban, ahova sok kínai turista szokott utazni, összességében ez árcsökkenésben is lecsapódhat.

A mérséklődő vásárlói igényekre a termelőiparban, például az elektronikai gyártásban árcsökkentéssel kell válaszolni, ennek minden országban, ahol vásárolnak kínai termékeket örülhetnek, mivel ezzel mérséklődik az importált infláció is, ami sok ország jelenlegi árstabilitási kockázatait nézve szeretettel üdvözölt fejlemény lenne.

 

Nyitóképünkön az Evergrande cég által félbehagyott építkezés Hongkongban. Az építkezést a Fotó: AFP / Marc Fernandes / NurPhoto