A különböző beszámolók alapján legalább heten meghaltak az India északi részén Gurugram és Nuh körzetekben a héten, legalább hetvenen megsérültek, üzleteket gyújtottak fel és fosztottak ki. Az ide vezető eseménysor vitatott, annyi biztosan látszik, hogy a többségi hindu és kisebbségi muszlim közösségek közötti meglévő feszültségek újabb kicsapódásáról van szó.

Amennyire rekonstruálni lehet a beszámolók alapján az eseményeket, a főváros, Újdelhi közelében lévő Nuh településen muszlimok megzavartak és megdobáltak egy hindu vallási felvonulást, ezért álltak bosszút Gurugramban a hinduk. Egy helyettes imám és legalább egy fellépni igyekvő rendőr is meghalt, a nemzetközi sajtóban idézett szemtanúk lincselést emlegettek.

A két vallás közötti ellenségesség történelmi, akár a középkorig visszavezethető, de nagyon is élő. Az erőszakkal járó incidensek száma megritkult ugyan Narendra Modi miniszterelnök hindu kormányának hatalomra kerülésével, de a kölcsönös ellenszenv távolról sem múlt el a felekezetek között.

 

A gurugrami eseményeket is a kormányzó erőkhöz köthető szélsőséges hinduknak tulajdonítják, akiknek egyik vezetője tagja a környék „tehénvédelmezőinek”. Ezek többnyire fehér botokkal felfegyverkezett önszerveződő bandák, amelyek a tehéncsempészekre vadásznak. A tehén a hinduk szemében szent állat, a muszlimok viszont vágják és eszik a marhák húsát.

Nem csak a szarvasmarha jelenik meg surlódási pontként. Nemrég az észak-keleti Asszam államban azzal vádolta meg a helyi hindu vezetés a kisebbségi muszlimokat, hogy nem az időjárási körülmények, hanem vallási diszkrimináció alapján emelték meg 300 százalékkal a hindu vevőiknek eladott paradicsom árát.

Az ilyen és hasonló kisebb-nagyobb súrlódások mindennaposak, a mostani, a héten tényleges erőszakig fajuló incidensek azonban részben a 2024-es választásokat felvezető politikai retorikának tudhatók be a sajtókommentárok szerint.

Milliárdos csáberő

India számára felértékelődnek az amúgy is jelentős gazdasági súllyal bíró külföldi beruházások, amelyek jelentősen megerősíthetik a mára a világ legnépesebb országává vált államszövetség globális gazdasági szerepét. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén 6,1 százalékos növekedést vár az országtól, a Standard & Poor’s hitelminősítő átlag évi 6,7 százalékos bővülést jósol 2031-ig, ezzel India megelőzné gazdasági teljesítményben Japánt és Kínát is. Ebbe beleszámít a gazdasági teljesítmény felfutása, csakúgy, mint a javuló életkörülményeknek köszönhetően egyre élénkülő belső kereslet.

 

Óriási lehetőség vagy időzített bomba, hogy India a világ legnépesebb országa lesz?

India arányaiban is nagyobb munkaképes korú népességgel rendelkezik, mint bármely más nagy gazdaság. Hiába nő azonban a dolgozni képes emberek aránya, katasztrófához vezethet, ha nem sikerül munkát adni nekik. A kilátások vegyesek.

Erre Modi kormánya rá is hajt egy szerteágazó befektetés-támogató programmal (Make in India), aminek keretében az első negyedévben már több mint 410 milliárd dollár értékű rúpiát kifizettek új beruházásokra számos gazdasági területen. Több kritika éri is a kormányt, hogy a pénz jelentős része nem a leginkább rászoruló helyi iparnak és termelő vállalkozásoknak, hanem nagy nemzetközi elektronikai és techcégeknek megy.

Utóbbiak előszeretettel élnek is a lehetőséggel, ám egy friss intézkedés nyomán részben kényszer is lesz. India ugyanis korlátozza egyes márkák esetében az importot, például az Apple és Samsung eszközökét, ezzel is a helyi gyártás felé tolva a nagyvállalatokat.

Az érdeklődést mutatja, hogy csak idén olyan cégekkel egyeztettt az indiai kormány, mint a Foxconn, a Micron, az AMD, az IBM, a Marvell, a Vedanta, a LAM Research, az NXP Semiconductors, az ST Microelectronics, a Grantwood Technologies, az Infineon Technologies, vagy az Applied Materials. A kormány szerint több mint 20 országból érdeklődnek beruházók a tech szektorból, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy egyes fejlesztésekre 25, vagy akár 50 százalékos, sok millió dolláros állami támogatást hagytak jóvá.

Pénz, vagy biztonság

Lehet, hogy az eddig letelepedett, illetve beruházásokat tervező nagyvállalatok eddig is tisztában voltak a hatalmas országban meglévő vallási feszültségekkel, de rövid távon kevésbé kalkulálhattak azzal, hogy a Google székházával szomszédos településeket felégetnek és vallási vezetőket végeznek ki megkérdőjelezhető hatósági fellépés kíséretében.

A központi területen lévő Gurugram eleve fontos üzleti központ, itt működtetnek bázisokat olyan nemzetközi óriáscégek is, mint az American Express, a Dell, a Samsung, az Ernst & Young, a Suzuki, vagy a Deloitte.

 

A cégek és a nagyobb tanácsadó vállalatok rendre a biztonságot emelik ki az egyik legfontosabb döntési szempontként egy beruházást megelőzően, ez kerül most szembe a chipek iránti, globális szinten növekvő kereslettel. Az AMD kifejezetten ezért nyit idén – ugyancsak állami támogatással – 300 millió dollárért kutatási központot Indiában. Az Apple készülékeit gyártó Foxconn sem mond le az országról, ahol már jelenleg is foglakoztat 12 ezer embert.

Utóbbi esete jól megmutatja, hogy a cégek döntéseiben milyen komoly geopolitikai szálak is közrejátszanak. A Foxconn esetében azért is indokolt az indiai terjeszkedés, mert a tajvani vállalat szeretne minél távolabb kerülni Kínától. Ebben az indiai kormány látszólag szívesen megad minden támogatást, különösen most, hogy ismét fegyveres összetűzésbe torkollt 2022 végén a két ország közötti elhúzódó vita a közös határ mintegy 3300 kilométeres szakasza miatt.

A politikai feszültség jó üzleti lehetőség Indiának az Egyesült Államok esetében is. Az USA épp gátját akarja szabni annak, hogy a szigorú Covid-lezárásból gyorsan kilőni igyekvő Kínát megakadályozza abban, hogy a legmodernebb technológiák gyártása terén versenyelőnyt szerezzen, márpedig ebben az épp Kínát lehagyni készülő India ideális jelölt.

 

A technológiai szektor számára összességében jól jöhet egy alternatív piac, miután továbbra is a tajvani TSMC gyártja a világszerte felhasznált chipeknek csaknem 90 százalékát. Erre veszélyt jelenthet Kína közelsége és esetleges politikai ambíciói, és nem kell messzire visszamenni az időben, hogy kiderüljön, mit tesz a chiphiány a világgazdasággal. Akkor épp a TSMC termelése nem bírta a Covid által megdobott igényeket, és az időjárás is kedvezőtlen volt a cég működésére.

Ahhoz, hogy a jövőben ilyen helyzet ne forduljon elő, több nagy cég, például az Intel is bejelentette, hogy saját chipgyártási kapacitásokat fejleszt több milliárd dollár értékben. Ugyanakkor általános a trend, hogy a mesterséges intelligencia, vagy az önvezető járművek terjedése miatti keresletélénkülésnek az eddiginél szélesebb beszállítói hálózattal igyekeznek megfelelni a cégek.

Az S&P előrejelzése szerint India középtávú esélyei kifejezetten jók ebben a versenyben a néhány éven belül 5,2 ezer milliárd dollárra duplázódó belső piacával. A hitelminősítő kutatása szerint India számára ehhez az ország közlekedési és logisztikai hálózatát kell fejleszteni. Nagy kérdés lehet azonban az, hogy az elfajuló vallási súrlódások kockázata hogyan módosítja ezt a fényes gazdaságnövekedési pályát.