A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az eddig érvényben lévő, 2016-ban kihirdetett, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Zajgátló Védőövezete Határozatot – jelentette be a Facebookon a környéken élőket képviselő Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület.

A Kúria pedig egy héttel korábban jóváhagyta az Egyesület Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen indított, a reptér környezetvédelmi engedélyének hatályon kívül helyezését kérő indítványát. „Ez azt jelenti, hogy a Kormányhivatalnak mint környezetvédelmi hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia, és meg kell vizsgálnia a lakosság bevonásával azt, hogy 2006 óta, történt e jelentős fejlesztés a repülőtéren. Ha igen, akkor egy minden környezeti tényezőre kiterjedő Környezeti hatástanulmányt kell elkészíttetnie az üzemeltetőnek a reptér további üzemeltetéséhez” – írta az Egyesület.

Az Egyesület álláspontja szerint immár „nemcsak hogy érvényes környezetvédelmi engedélye nincs jelenleg a repülőtérnek, hanem az ahhoz érdemben szükséges zajgátló védőövezete sincs már meg. Vagyis a két kijelölő hatóság (jogutód szerv),

a Kormányhivatal és az Építésügyi és Közlekedési Miniszter teljesen hibásan határozta meg a Liszt-repülőtér környezetvédelmi kibocsájtásának számait, nem mérte fel megfelelően a környezetszennyezését, az emberek károsításának mértékét, és immár bizonyítottan az egyik szerv sem végezte megfelelően a dolgát.

A zajgátló védőövezet a légiközlekedési hatóság jelöli ki mérések és számítások alapján, ez lényegében a reptér környezetének az a része, amely a normál közlekedési zajnál nagyobb zajterhelést kap. A védőövezet nem csak a környezetvédelmi engedély miatt fontos: a védőövezet és az azon belül meghatározott alövezetek függvényében lehet a területen telkeket kijelölni, építkezni, intézményeket működtetni, illetve a zajvédő övezetben már létező építmények zajszigetelése érdekében a reptérnek programot kell indítania. Sőt az övezet leginkább zajterhelt részén az ingatlantulajdonosok igényelhetik a reptértől az ingatlanjuk megvásárlását.

A Fidesz-kormány évek óta szeretné (vissza)vásárolni a repteret üzemeltető céget – a tulajdoni hányad nagy részét még a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, a maradékot 2011-ben az Orbán-kormány. Jelenleg a többségi tulajdonos a német AviAlliance reptérüzemeltető.

A Bloomberg nemrég úgy értesült, hogy a várhatóan 4 milliárd eurós felvásárlási árat a magyar állam mellett egy reptérüzemeltető cég fizetné ki, és Magyarország egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a maradék 49 százalékot vinné az üzemeltető társaság.

A Vsquare hírlevele meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta,

Orbán Viktor társnak elsődlegesen kínai és katari partnereket szeretett volna bevonni a bizniszbe, hogy állják a vételi ár nagyobb hányadát,

de "nyugati nyomás" hatására arra kényszerült, hogy elvesse ezt az ötletet. A források szerint ezután a francia diplomácia lépett fel közvetítőként, és közbenjárásukkal a Vinci Airports nevű, ugyancsak francia cég lett az, mely beleegyezett, hogy a magyar állammal közösen vásárolja meg a Budapest Airportot.