A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Bár továbbra is a Glazer család marad a Manchester United többségi tulajdonosa, a klubért folytatott licit véget érhet, hiszen a katari Dzsasszim bin Hamad al-Thani sejk lemondott a klub megvásárlásáról, míg a másik kérő, Jim Ratcliffe brit üzletember és az általa vezetett Ineos vegyipari cég az angol rekordbajnok részvényeinek 25 százalékára tett ajánlatot. Ennek az elfogadásáról még a héten dönthet a klub igazgatótanácsa. A testület 12 tagja között ott van hat Glazer testvér, és mivel szavazategyenlőségnél társelnökként közülük ketten dönthetnek, ha a család egységes, akkor az történik, amit ők szeretnének.
A lassan egy éve húzódó eladási folyamat során az érdeklődők között feltűnt az Apple is. A többkörös licit végén azonban a brit vegyipari mágnás, Jim Ratcliffe maradt talpon, aki elmondása szerint gyerekkora óta United-rajongó, bár ez nem tartotta vissza abban, hogy nem sokkal korábban a Chelsea megvásárlására is ajánlatot tegyen.
Ole Gunnar Solskjr szelfizik Avram Glazerrel és Joel Glazerrel, a Manchester United tulajdonosaival az FC Barcelona -Manchester United mérkőzés után 2019. április 15-én
AFP / Xavier Bonilla
Sem ő, sem a sokáig versenyben maradt vetélytársa, a katari sejk és bankár, Dzsasszim bin Hamad al-Thani, a QIB bank elnöke, nem ajánlott a Glazer család értékelésének megfelelő összeget a klubért (az amerikai tulajdonosok 6,4 milliárd fontot szerettek volna kapni). A tőzsdei reakciók alapján a részvényesek egyértelműen al-Thanit részesítették volna előnyben. A sejk azonban ragaszkodott volna a teljes klub megvásárlásához, míg Ratcliffe és cége, az Ineos beérte azzal, hogy első körben kisebbségi tulajdonosként jelenjen meg a csapat mögött, a hírek szerint annak 25 százalékáért 1,3 milliárd fontot - azaz 581 milliárd forintot - fizetve.
Most mindenki azt találgatja, miért érné meg az Ineosnak ennyi pénzt betenni abba, hogy csak egy kisebbségi részvénycsomagja legyen. Az Athletic értesülései szerint a brit milliárdos és köre átveheti az irányítást a sportszakmai kérdések felett, amely a Glazer családnak is elfogadható lehet ekkora összegű ajánlat mellett, hiszen ők elsősorban amúgy is üzletként tekintenek a Manchester Unitedre, ráadásul így a szurkolói kritikák egy részét is átháríthatják az új tulajdonosokra. A sportigazgatói székbe már jelöltje is van Ratcliffe-nek, az a Paul Mitchell érkezhet, aki korábban a Tottenhamnél, az RB Leipzignál és a Monacónál is töltött be hasonló pozíciót. A Daily Mail szerint pedig továbbra is a teljes klub felvásárlása az Ineos célja, a kisebbségi tulajdon megszerzése pedig ennek a folyamatnak az első lépése.
A Glazer család már húsz éve van jelen a Manchester United tulajdonosai között, 2003 tavaszán Malcolm Glazer amerikai milliárdos 9 millió fontért vásárolta meg az ekkor még a londoni tőzsdén jegyzett klub részvényeinek 2,9 százalékát. Az ezt követő bő két évben előbb többségi tulajdont szerzett a Manchester Unitedben, majd kivonta azt a londoni tőzsdéről, és fokozatosan kiszorította a többi részvényest - legalábbis egy időre. Már ekkor sok szurkoló szemében ellenszenvet váltott ki, elsősorban azért, mert a részvények felvásárlásához felvett hitelek nagy részét áthárította a klubra, amelynek az ügyletből származó adósságai azóta 1 milliárd font fölé emelkedtek. A klubot 2005 nyarán, a tőzsdei kivonuláskor mintegy 800 millió fontra értékelték.
A Glazer család ellen tiltakozó Manchester United szurkolók egy MU-Wolverhampton Premier League mérkőzésen
AFP / Darren Staples
A Glazer-korszak első éveiben még nem látszott jele a Manchester United hanyatlásának. 2013-ig a csapat öt angol bajnoki címet szerzett, 2008-ban a Bajnokok Ligáját is megnyerték, a 2012-13-as szezon vége azonban jelentős fordulatot hozott a klub történelmében. Sir Alex Ferguson, a csapatot 26 éve irányító legendás menedzser bejelentette visszavonulását, és távozott a 2003 óta vezérigazgatóként tevékenykedő David Gill is. Az azóta eltelt egy évtized pedig rég nem látott sikertelenséget hozott a csapat számára, bajnoki címet azóta sem szereztek, és bár néhány kisebb trófea összejött, a BL-ben a legjobb 8 közé is mindössze kétszer jutott a csapat.
Az eredménytelenség ráadásul a pályán kívül is látványos hanyatlással járt, hiába költött a klub rengeteg pénzt új igazolásokra, azok gyakran tűntek átgondolatlannak, 2016-ban például világrekord összeget fizettek a korábban ingyen távozó Paul Pogba visszaigazolásáért. A klub pedig saját zsebből állta ezeket az üzleteket, a Glazer család nemhogy nem fektetett be a csapatba, de Malcolm Glazer 2014-es halála után a gyerekei rendre milliós osztalékokat vettek ki az angol fociban példa nélküli módon, miközben a klub mögötti adósság egyre csak nőtt. Külső források bevonására azonban tett kísérleteket a klub, ennek keretein belül 2012 óta a New York-i tőzsdén lehet a csapat részvényeivel kereskedni.
Az elmúlt pár évben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Manchester United létesítményei is elavulttá váltak. A csapattól 2022 végén viharos körülmények között távozó Cristiano Ronaldo elmondása szerint korábbi, 2009-es távozása óta nem fejlődött érdemben a klub infrastruktúrája. Az idén szeptember végén lejátszott, Crystal Palace elleni meccs pedig néhány szurkolónak dupla hidegzuhanyt hozott, a kínos vereség mellett ugyanis az Old Trafford lelátója is beázott, ismételten rámutatva, hogy a stadion is felújításra szorul.
A rajongók és a tulajdonosok közötti ellentét 2021 tavaszán csúcsosodott ki, a Glazer család ugyanis a hírek szerint az egyik fő kezdeményezője volt az európai Szuperliga létrehozásának. A tervezett versenysorozat ellen tízezres tömeg tüntetett a Manchester United stadionjánál az áprilisi, Liverpool elleni rangadó előtt, emiatt a meccs kezdését is el kellett halasztani (a Szuperliga terve pedig elbukott). A klubvezetés végül 2022 őszén jelentette be, hogy mérlegeli a csapat eladását.
Az Old Trafford stadion madártávlatból
AFP / Oli Scarff
A most a klub negyedére ajánlatot tevő Ineosnak nem ez az első sporttal kapcsolatos befektetése, szintén kisebbségi tulajdonosként jelen van a Mercedes F1-es csapata mögött is, illetve saját kerékpár- és vitorlás csapattal is rendelkezik. A labdarúgás sem új terep a vegyipari vállalat számára, a francia bajnokságban második helyen álló OGC Nice, illetve a svájci ligába frissen visszajutó FC Lausanne-Sport is az ő tulajdonukban van. A gazdasági és sportszakmai célok mellett persze marketingszempontok is szerepet játszanak a környezetszennyező tevékenysége miatt gyakran kritizált brit vállalat látványos sportberuházásaiban.
