Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Hatósági szerződést kötött a Mol a magyar állammal – jelentette be a cég a tőzsde honlapján. A szerződés 2023-ra és 2024-re határozza meg, hogy öt különböző kategóriában minimum mennyi szénhidrogént kell kitermelnie a Molnak. Ha ezeket a szinteket eléri a vállalat, akkor az extraprofitadókról szóló rendelet alapján kevesebb extra bányajáradékot kell fizetnie, méghozzá 2023. szeptember 1-jétől visszamenőleg idén, illetve 2024-ben.
A Mol a közleménye szerint úgy számol, hogy ebben a 16 hónapban maximálisan 400-450 millió dollárral csökkenheti az extra bányajáradékát. Ez mostani árfolyamon 144-163 milliárd forintot jelentene.
Október elején a Mol még azt közölte: „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk”, mert az EU nem ad támogatást, a kormány ugyanis az utolsó pillanatban, a beadás előtt törölte az uniós Helyreállítási Alap (RRF) REPowerEU fejezetéhez beadott kérelemből a Mol beruházásait. A mostani közlemény Marton Zsombort, a Mol Csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját idézi, aki azt mondta: a szerződés „lehetővé teszi, hogy végrehajtsuk azokat a beruházásokat, amelyek a magyarországi kitermelésünk szinten tartásához szükségesek”.
A cég 2022-t a története legnagyobb, 628 milliárd forintos nyereséggel zárta. Idén az első negyedévben 258, a másodikban 140 milliárd forint lett az eredmény.
