Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A legkisebb munkaügyi bírság ötszörösére nő: eddig 30 000 forint volt a minimum, a szerda este közzétett kormányrendelet szerint ez március 1-től 150 000 forint lesz. Egyúttal meghatározták a legmagasabb kiszabható összeget is: ez a vállalkozás méretétől függően 20 vagy 25 millió forint.
Külön szabály vonatkozik a „harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatására”. Ilyenkor első esetben a minimálbér tízszeresét, ismétlődés esetén hússzorosát hajtja be a hatóság az eddigi nyolcszoros, illetve tizenötszörös összeg helyett. Csak a magánszemély vagy őstermelő foglalkoztatók bírsága marad a minimálbér kétszerese, illetve négyszerese, ezt nem emelték.
Egy másik rendelet a munkavédelmi bírságokról szól. Ezek mértéke százezer forinttól százmillió forintig terjedhet, úgy, hogy az alapösszeg súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint. (Eddig ötvenezer volt.) Ezt növeli, ha többször vagy hosszabb időn át sértik meg a szabályokat. Ha a munkáltató mulasztása miatt munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 3-szoros, ha súlyos, de nem halálos munkabaleset történik, 10-szeres, halálos munkabaleset esetén pedig 20-szoros szorzót kell alkalmazni. Az is súlyosbító tényező, ha a munkáltatónál nincs munkavédelmi szakember, illetve foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, és ha nem tartottak munkavédelmi oktatást – miközben nemrég éppen törvénnyel szüntették meg a kötelező munkavédelmi oktatást és a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatokat.
Enyhébb a szabály a magánszemély foglalkoztatóknál vagy mikro- és kisvállalkozásoknál, ha nincs halálos áldozat, és általában is vannak enyhítő körülmények, például ha a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott a balesetben.
Mindez szintén március 1-től érvényes.
