Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Váratlanul nagy igény mutatkozott a befektetők részéről további megújuló energiás kapacitások telepítésére Magyarországon az úgynevezett második közzétételi eljárásban a Portfolio.hu információi szerint. (Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak.)
Egész pontosan 5 gigawatt naperőművi, 2,6 gigawatt szélerőművi és 2,5 gigawatt energiatárolói projektre adtak be igényt a potenciális beruházók, vagyis összesen valamivel több, mint 10 gigawattnyi kapacitásra.
Ez hatalmas szám. Jelenleg Magyarországon 6 gigawattnyi naperőművi kapacitás működik.
A paksi atomerőmű kapacitása 2 gigawatt.
A Paks 2-é – ha megépül – 2,4 gigawatt lesz.
A kormány energiastratégiája 12 gigawattot irányoz előre 2030-ra.
Jelenleg mintegy 4 gigawattnyi ipari méretű naperőműnek van kiadott csatlakozási engedélye 2021 előttről, és ezen felül további közel 1,6 gigawattnyi csatlakozási engedélyhez jutottak a befektetők az első közzétételi eljárásban. Emellett jó eséllyel várható még a háztartási méretű kiserőművi szegmensben (hmke a rövidítése, ide tartoznak a lakossági rendszerek is) további kapacitásbővülés.
Mivel mindez így már messze túl sok kapacitás lenne, amire egyfelől nincs semmi szükség, másfelől hatalmas hálózati fejlesztéseket igényelne,
az Energiaügyi Minisztérium arra készül, hogy egy új preferencialista szerint támogassa tovább a megújuló kapacitások hálózati integrációját
ahelyett, hogy 2040-2045 körüli csatlakozási lehetőségeket kínáljon fel, vagy a teljes második közzétételi eljárást törölje eredményhirdetés nélkül.
Az új minisztériumi lista fő rendezőelve az lehet, hogy a helyhez kötött csatlakozási igényeket (szélenergia) egy ideig új csatlakozási pontok kiépítésével támogassák, ám azon túl a projektek csoportosítása a már meglévő csatlakozási pontok kapacitásait használja ki.
Ez azt jelenti, hogy ha például egy hálózati csatlakozási ponton 10 megawatt az engedélyezett betáplálási kapacitás, de ott egy naperőmű ezt jellemzően éves átlagban csak 15 százalékban használja ki (este és éjjel nem süt a nap, illetve az őszi-téli időszakban is kevesebbet), akkor emellé olyan további erőművi technológiák csatlakozzanak, hogy a meglévő 10 megawattos kapacitás kihasználását minél jobban közelítsék a 100 százalékhoz.
