Egy paksnyi naperőművet építenének Magyarországon a kínaiak

8 perc

2024.03.05. 04:30

2024.03.06. 14:22

Mintegy 2-2,5 gigawatt naperőművi kapacitást építhetnek az országba települő kínai akku- és autógyártók. A kormány frissített energiastratégiája 2030-ig összesen 6 gigawatt plusz kapacitással számol. Közben az európai napelemgyártókat tönkreteszi az olcsó kínai import. Az EU azonban aligha fog lépni, az importra ugyanis szükség van az energetikai zöld átmenethez.

A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldásokat találni az energiaigényeik fedezésére, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" – mondta egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek. A forrás szerint a kínai szolárberuházások összértéke legalább 2,5 milliárd dollár (mintegy 900 milliárd forint) lesz.

Nem olyan sok az

Ez elképesztően hatalmas összegnek tűnik, de valójában csak nagy. Magyarország eddigi legnagyobb naperőművét 2023 közepén adták át Mezőcsáton: a beruházás 90 milliárd forintba került, a 466 ezer panel 440 hektárnyi területet foglal el, az erőmű névleges kapacitása 250 megawatt.

A feltételezett kínai beruházási összeg a mezőcsáti projekt tízszerese, tehát összességében nagyjából 2,5 gigawatt kapacitásról van szó, 4,7 millió panelről, 4 440 hektár beépített területről. Vagy inkább valamivel kevesebbről, ha abból indulunk ki, hogy a feltételezett beruházások csak évek alatt valósulnak meg, miközben minden egyre drágább lesz, tehát mondjuk egy 250 megawattos naperőmű 2028-ban már nem 90 milliárd forintba fog kerülni, mint 2023-ban.

Mindenesetre 2-2,5 gigawatt kapacitás elég sok, összehasonlításképpen: a működő paksi atomerőmű kapacitása két gigawatt, a Paks II-é – ha megépül – 2,4 gigawatt lesz. (Persze az atomerőművek szerencsés esetben üzemidejük nagy részében teljes kapacitáson termelnek, míg a naperőművek közel sem.)

Magyarországon jelenleg 6 gigawatt beépített szolárkapacitás működik, beleértve a nagy naperőműveket és a kis – általában lakossági – rendszereket, a háztartási méretű kiserőműveket (hmke). A kormány hatályos energiastratégiája ezt a célszámot 2030-ra tűzte ki. Az energiastratégia tavaly az Európai Bizottságnak benyújtott frissített verziója 2030-ra már 12 gigawatt beépített szolárkapacitással számol.