Foglalkozásonként mutatjuk, hogyan változtak a fizetések, mióta elszálltak az árak

Elkészítette a Központi Statisztikai Hivatal a foglalkozásokra lebontott kereseti adatait 2023-ról. Azt már tudtuk, hogy a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete bruttó 571 200, nettó 379 800 forint volt tavaly, most viszont már szakmákra és életkorra szétbontva is látjuk azt, hogy milyenek voltak a fizetések.

A KSH 461 foglalkozást listáz, ezek közül

• 45-ben bruttó egymillió forint fölötti az átlagkereset (ebből négyben kétmilliónál is nagyobb),
• 55-ben 750 ezer és egymillió közötti,
• 94-ben 600 és 750 ezer forint közötti,
• 87-ben van 500 és 600 ezer forint között,
• 91-ben 400 és 500 ezer forint között,
• 89-ben pedig bruttó 400 ezer forint alatt (ebből 15-ben 300 ezer alatt).

Még jobb volna persze azt látni, hogy mindez nettóban mennyi, és azt is, hogy mennyi a medián, azaz a középső érték, aminél az emberek fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Ebben kapaszkodót az ad, hogy a KSH számai szerint országos átlagban a bruttó kereset 68,9 százalékát vittük valóban haza, a medián pedig 22 százalékkal kevesebb volt az átlagnál.

A teljes listát itt lehet átböngészni, mi kigyűjtöttük a legérdekesebb részleteket.

Ahol a legjobban lehetett keresni

Abban nincs változás, hogy Magyarország legjobban kereső dolgozói a légiirányítók, újdonság viszont, hogy a második helyre mögöttük feljöttek a pilóták. Abban nincs nagy vita, hogy az ő szakmájukban hiba nélküli munkát várunk el, és az ezzel járó stresszt nagyon-nagyon jó fizetésekkel kell meghálálni, és ez így van a lista harmadik helyén álló szakorvosoknál is. A negyedik helyen lévőknél, a parlamenti képviselőknél és a kormány tagjainál már lehetnek kétségeink, tudnak-e ennyire nagy hatékonysággal dolgozni, de ettől még tény, ez az a négy munkakör, ahol kétmillió forint fölötti az átlagkereset.

A Top20 többi része egészségügyi, pénzügyi, illetve államigazgatási munkákkal van tele, nyilván nagyrészt a vezetői beosztásokban lehet ennyire jó fizetésekig eljutni. Szinte csak szellemi munkák szerepelnek a listának ebben a részében, a kivétel másfél milliós havi átlagkeresettel a sportolók.

És ahol a legrosszabbak a fizetések

Érdemes a lista legalját megnézni: a seprű- és kefegyártók, illetve a más kategóriába be nem sorolható szolgáltatási és szállítási dolgozók 173, valamint 212 ezer forintos havi átlagbére nem csak egyszerűen megdöbbentően alacsony, hanem kisebb, mint a minimálbér, amely tavaly bruttó 232 ezer forint volt. Jó kérdés, hogy ez hogyan lehetséges – valószínűleg ezekben az állásokban sok a közmunkás, ahol 116 ezer forint volt a minimálbér, és a rab, akiknek 66 600 forint volt ekkor a minimum. (Itt a teljes munkaidőben dolgozók bérei számítanak a statisztikába, szóval nem a részmunkaidősök húzzák le az átlagot.)

A legnagyobb béremelések

Ha azt nézzük, hogy mennyit változtak a bérek 2019 óta, akkor a lista élén az orvosok állnak – az általános orvosok átlagfizetése 225 százalékkal nőtt, a fogorvosoké 188, a szakorvosoké 179 százalékkal. Látszik, hogy mostanában nőtt nagyot a pilóták (hivatalos megfogalmazásban légijármű-vezetők és hajózómérnökök) fizetése is – emiatt taszíthatták le a fizetési listán a dobogóról a képviselőket – de a repülőkön az utaskísérők fizetését is nagyon felemelték. Igaz, az övéket volt is honnan, a 2019-es 289 ezer forintról ment fel az ő átlaguk 741 ezerre.

Itt azt néztük, hogy százalékban mennyit változott a fizetés 2019 óta, így kerülhettek fel a listára a könyvtári és levéltári nyilvántartók, valamint a zöldségtermesztők is. Az ő 108, illetve 88 százalékos béremelésük papíron nagyon jól néz ki, de valójában a 2019-es 188, valamint 153 ezres bruttó bér volt megalázóan alacsony, onnan mentek most fel egy már elfogadhatóbb, de azért még mindig rossz értékig (392, illetve 289 ezres bruttó keresetig).

Ahol alig nőttek a fizetések

2019 és 2023 között az infláció összesen 46 százalékos volt – összesen 64 olyan foglalkozást talált a KSH, ahol ez idő alatt az átlagkereset nem emelkedett ennyivel.

Bekerült a húsz legkisebb emelkedést mutató szakma közé a légiirányítás is – az 1,9-ről 2,67 milliósra növekvő havi fizetést persze sokan elfogadnák, de azért ez is mutatja, hogy akkor is lehet az ember elégedetlen a fizetésemelésével, ha amúgy másokhoz képest jól keres.

A lista legalján kicsit meglepő módon a nyomozók állnak, akiknek alig 7 százalékkal nőtt a fizetése négy év alatt, a vám- és pénzügyőröknek pedig csak 13 százalékkal.

2023 persze extrém év volt, a maga 17,6 százalékos inflációjával. A 461 foglalkozás közül 377-ben nem érte el az átlagkereset emelkedése az inflációt ebben az egy évben.

Ahol érdemes elkezdeni dolgozni fiatalon, és ahol nagyon nem

Az nem meglepő, hogy a 30 év alattiak közül messze a legjobban a sportolók keresnek, az ő átlagbérük 1,39 millió forint – ha most egy pillanatra nem állunk le azon gondolkozni, túlfizetik-e a sportot Magyarországon, akkor is logikus, hogy ez az a szakma, amiben az embernek nagyjából 35 éves koráig van ideje, hogy összeszedjen annyi pénzt, amiből utána is meg tud élni.

De ha az ember nem sportol, és már fiatalon szeretné jól megszedni magát, akkor vagy a pénzügyi területre érdemes mennie, vagy az IT-szektorba – vagy persze légiirányítónak. A lista élén ott vannak még orvosok és közigazgatási vezetők is, de náluk azért annyira nem jellemző, hogy 30 éves korára sok ember vezető pozícióba eljusson; annyian azért voltak, hogy a KSH tudjon egyet átlagolni.

Összegyűjtöttük a lista alját is, ezen látszik, hogy tizenhat olyan szakma van az országban, ahol a fiatalok átlagfizetése a bruttó 300 ezer forintot sem érte el tavaly.

Ahol a legjobban nő a fizetés, amikor az ember rutint szerez

Persze fontos az is a szakmaválasztásnál, hogy mennyivel nőhet meg a fizetés akkor, amikor az ember már bedolgozta magát az adott munkakörbe. Ha azt nézzük meg, hogy mennyivel keres jobban egy 50 év fölötti dolgozó, mint ugyanabban a munkakörben egy 30-on aluli, akkor a tanulság már megint az: aki bírja, az menjen légiirányítónak vagy orvosnak. Vagy jogásznak, netán geológusnak. A listán ezeken kívül nagyrészt a vezető pozíciókban lévők szerepelnek, de ennek nagyrészt az lehet az oka, hogy a 30-on aluliak általában nem a legjobban fizető cégeknél tudnak vezető pozícióba eljutni.

És ahol az idősek keresnek rosszabbul

Meglepő, de 32 olyan szakmát talált a KSH, ahol a kor annyira hátrány, hogy az 50-en túli dolgozók átlagkeresete rosszabb, mint a 30-on aluliaké. Ilyen például a pultosoké, a gyorséttermi dolgozóké vagy a bolti eladóké – ezekben 2, 9, illetve 10 ezer forinttal nagyobb a 30 évnél fiatalabbak fizetése, mint az 50 fölötti korosztályé –, de sok fizikai munkakörben is jobban megfizetik a fiatalokat. Úgy tűnik, akkora a munkaerőhiány ezekben az állásokban, hogy a pályakezdők nyugodtan kérhetnek nagyobb fizetést, a cégek kénytelenek ezt megadni nekik, ha azt szeretnék, hogy legyen, aki dolgozik. Ennél meglepőbb az, hogy a nyelvészeknél, tolmácsoknál, fordítóknál 75 ezer forinttal jobb a fiatalok fizetése, de még az ügyvédeknél is 23 ezer forintos előnyben vannak a fiatalok.

Az egymilliós álomhatár a fizetéseknél

2019-ben még csak kilenc olyan szakma volt, ahol az átlagkereset elérte a bruttó egymillió forintot, most már 45 ilyen is van. Csak tavaly 18 szakma átlaga lépett be az egymilliós körbe – persze ahogy drágul minden, úgy ér egyre kevesebbet egymillió forint. Az elmúlt években így nézett ki ez a növekedés:

• 2019-ben már havi egymillió forintnál többet kaptak a légiirányítók, a parlamenti képviselők, az IT-vezetők, a brókerek, a humánpolitikai egységek vezetői, a vállalati stratégiatervezési vezetők, a sportolók, a K+F-vezetők és a közigazgatási vezetők,
• 2020-ban léptek át egymilliós átlag fölé a bírók, a számviteli és a marketinges vezetők,
• 2021-ben követték őket a szakorvosok, a kórházi vezetők, az IT-értékesítők és az ügyészek,
• 2022-ben a pilóták, a gazdasági tevékenységet segítő egységek, az üzleti szolgáltatók, az ipari, a PR- és reklámegységek, valamint az érdekképviseleti szervezetek vezetői, a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő munkaköreiben lévők, a szoftverfejlesztők, az elemző közgazdászok, valamint a telekommunikációs mérnökök,
• 2023-ban pedig a matematikusok, a fizikusok, az appfejlesztők, a kőolajfinomítók vezérlői, a máshova nem sorolható mérnöki munkákban dolgozók, a pénzügyi elemzők, a szervezetirányítási és üzletpolitikai elemzők, az adótanácsadók, a villamosmérnökök (az energetikában és az elektronikában is), a költségvetési szervek vezetői, az adatbázisok tervezői és üzemeltetői, a logisztikai vezetők, a gépészmérnökök, valamint az „alternatív gyógymódokat alkalmazók”, ami a természetgyógyászokat és a kínai orvoslás követőit jelenti.

…és a kétszázezres rémálomhatár

A lista másik végén is megéri körbenézni, hiszen 17 olyan munka is van, ahol csak az elmúlt pár évben lett meg a 200 ezres átlagkereseti határ, ha egyáltalán meglett:

• 2020-ban érték el ezt a szintet az utcai ételárusok, a hordárok, a hivatalsegédek, a piaci árusok, és ha már statisztikáknál vagyunk, a KSH adatösszeírói is,
• 2021-ben a takarítók és kisegítők, a zöldségtermesztők, az egyszerű építőipari munkákat végzők, valamint a konyhai kisegítők,
• 2022-ben az erdészek, az egyszerű mezőgazdasági munkát végzők, valamint a textilművesek,
• 2023-ban az egyszerűbb vadászati, halászati munkában dolgozók, a kubikosok és a máshova nem besorolható szolgáltatások dolgozói,
• és ahogy arról szó volt, még most sincsenek havi 200 ezres átlagnál a nád- és fűzfeldolgozók, seprű- és kefegyártók.