Joe Biden amerikai elnök hétfőn aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló, a parlament mindkét háza által megszavazott törvényt – közölte a washingtoni Fehér Ház. Az atomerőművek számára szükséges dúsított urán importtilalma mintegy 90 nap múlva lép életbe, bár 2027-ig lehetővé teszi, hogy az energiaügyi minisztérium felmentést adjon ellátási problémák esetén.

Oroszország a világ első számú dúsítotturán-szállítója, és az amerikai atomerőművek által felhasznált dúsított urán mintegy 24 százaléka származik Oroszországból.

A törvény emellett felszabadítja a korábbi jogszabályokban az amerikai uránfűtőanyag-ipar kiépítésére elkülönített mintegy 2,7 milliárd dollárnyi finanszírozást.

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az amerikai döntés sokkot okoz a globális gazdasági kapcsolatokban, de nem hozza meg a kívánt eredményeket. „Az urántermékek exportőrei és importőrei közötti kényes egyensúly megbomlik” – idézte Antonovot a washingtoni orosz nagykövetség a Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett bejegyzésében. „Az élet megerősítette, hogy az orosz gazdaság készen áll bármilyen kihívásra, és gyorsan reagál a felmerülő nehézségekre, sőt még hasznot is húz a helyzetből. Ezúttal is így lesz” – írta a diplomáciai képviselet.

Magyarország erősen függ nem pusztán az orosz urántól, hanem konkrétan az orosz gyártású fűtőelemektől, ilyenekkel működik ugyanis a paksi atomerőmű, és a tervek szerint orosz gyártású kazettákkal indul majd a Paks II. is.

A régió több, a paksi atomerőműével megegyező típusú reaktorokat használó erőmű üzemeltetője már megállapodott az amerikai Westinghouse-szal. A magyar kormány azonban a Framatome-mal kíván együttműködni – a Framatome jelenleg nem képes megfelelő kazetták előállítására.

A Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciók miatt már számtalanszor megkérdőjeleződött, hogy az oroszok képesek-e egyáltalán kivitelezni a paksi bővítést, illetve lehet-e rájuk számítani hosszú távon a Paks I. üzemanyag-ellátásában. A magyar kormány a kritikákat minden alkalommal azzal üti el, hogy a nukleáris ipart nem érintik a szankciók, és Magyarország nem is támogatná, hogy az EU ilyen szankciókat vezessen be.

Az amerikai intézkedés az EU-t és Magyarországot nem érinti, mindenesetre arra mutat, hogy Magyarország egyre inkább egyedül marad az orosz nukleáris ipar melletti elköteleződésével.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter egyébként épp az amerikai oroszurán-importra mutogatva kérte ki 2023 őszén, hogy David Pressman amerikai nagykövet az Orbán–Putyin-találkozó után egyeztetést tartott a többi NATO-tagország nagyköveteivel. A magyar tárcavezető akkor meglehetősen gúnyosan azt mondta: „Azt csak őszintén remélni tudjuk, hogy nagykövet úr kihasználta ezt a lehetőséget, és teljes körű tájékoztatást adott a NATO-s nagykövet kollégáinak arról, hogy hogyan jött össze az a 416 tonna urán, amelyet az Egyesült Államok az idei esztendő első felében vásárolt Oroszországból, amely majdnem két és félszer akkora mennyiség, mint tavaly, és akkora mennyiség, amekkora nem volt az elmúlt 18 esztendőben egyetlen fél év alatt sem. Reméljük, hogy ebben a tekintetben is kimerítő és minden részletre kiterjedő tájékoztatásra került sor ezen a bizonyos értekezleten.”