Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az ukrajnai invázió miatt tavaly tavasszal felmerült kormányzati körökben, hogy atomenergia terén függetlenedni kellene Oroszországtól, és az oroszokat ki kéne szorítani a paksi bővítésből, ám ebbe Orbán Viktor nem ment bele – írja a Direkt36.
Az ötlet a bővítéssel megbízott Paks II. Zrt.-től eredt. Az elgondolásuk az volt, hogy közvetlenül nem rúgják össze a port az orosz féllel, hanem megbízzák a francia Framatome-ot azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, bár valószínűleg más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan pedig a magyar kormány az elképzelések szerint több segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak a Paks II.-nél, amely így lassan elsorvadt volna. Bár a lap forrásai szerint a magyar kormányt az sem zavarta volna, ha az oroszok ebben a szituációban összekapják magukat, és Paks III. mellett felépül Paks II. is. A kormány vélekedése az volt, hogy az akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre szükség lehet.
A Direkt36 szerint a kormány tavaly februárban-márciusban néhány hétig gondolkodott a fentieken, még Lantos Csaba energiaminiszter is támogatta a tervet. Mégsem lett belőle semmi, a miniszterelnök nemet mondott rá. Pedig Orbán ebben az időben még találkozott is Emmanuel Macronnal, és megindult valamiféle közeledés a magyar és a francia kormány között. A magyar miniszterelnököt 2023. március 13-án Párizsban fogadta a francia elnök. Bár a találkozóról kevés részlet derült ki, néhány nappal később a brit Financial Times arról írt, hogy a két politikus közötti megbeszélésen a paksi projekt és nukleáris kérdések is szóba kerültek.
Orbán viszont végül ragaszkodott hozzá, hogy az oroszok projektje valósuljon meg Pakson, ebben a jogi, pénzügyi szempontok mellett az időtényező is motiválta. Egy teljesen új projekttel mindent elölről kellett volna kezdeni, beleértve az engedélyeztetéseket, a Paks II. tíz éve pedig elpocsékolt időnek bizonyult volna.
Miután Orbán az erről szóló döntést meghozta, a paksi beruházás átlépett az úgynevezett megvalósítási fázisba. A Roszatom innentől kezdve a projektre szánt forrásokból nagyobb összegeket tud lehívni, a különböző építési és gyártási munkáknak ugyanis az anyagi vonzatuk már jóval nagyobb. A bővítés részleteit ismerő források szerint mindezek miatt az oroszok már régóta sürgették az ebbe a munkafázisba történő átlépést.
Paks I.-nél is megtörténhetett volna az oroszokkal való szakítás, de abból se lett semmi. Az orosz építésű atomerőművet használó kelet-európai országok többsége a háború kitörése után az üzemanyag-szállításban igyekezett függetlenedni az oroszoktól. Mivel ilyen típusú reaktorokhoz az amerikai Westinghouse nevű cég már szállított üzemanyagot, ezért több ország is velük szerződött. A szintén orosz fűtőanyagot használó Paks I. 2023 első felében közel állt ahhoz, hogy a környező országok nukleáris létesítményeihez hasonlóan megállapodjon az amerikaiakkal.
A magyar kormány ezt azonban politikai okok miatt az utolsó pillanatban megtorpedózta. A Biden-adminisztrációval való rossz viszony miatt arra jutottak, hogy inkább az amerikai Westinghouse francia riválisával, a Framatome-mal működnének együtt ez ügyben. Az Orbán-kormány annak ellenére ezt az utat választotta, hogy a franciáknak jelenleg nincs a Paks I.-ben használható üzemanyaguk.
Orbán sajtófőnöke a Direkt36 megkeresésére azt írta: „A paksi beruházásról szóló minden kérdéssel, pletykával, rémhírrel kapcsolatban, kérem, forduljon a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.” A Paks II.-t felügyelő külügy és az energiaügyi tárca, amelyhez Paks I. tartozik, nem reagált a lap kérdéseire.
