Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
61,7 millió fontra büntette meg a brit pénzügyi felügyelet a Citigroupot egy bróker hibája miatt. Nem mindennapi baki történt: az illető 58 millió dollárnyi részvényt akart eladni, de egy rosszul bevitt adat miatt – valószínűleg félrekattintott – 7655-ször ennyi, 444 milliárd dollár értékű részvény eladására adott utasítást egy algoritmusnak. A The Standard úgy mutatta be a különbséget, hogy ez Dánia egyévi GDP-jének felel meg; forintba átszámolva 158 ezer milliárdról van szó, ami nagyjából a magyar költségvetés négyévi összes kiadása.
A Citigroup 255 milliárd dollárnyi részvény eladását tudta blokkolni, amint rájöttek a hibára, maga a bróker pedig akkor vonta vissza az algoritmusnak adott parancsát, amikor 1,4 milliárd dollár már elment. Amikor ez megtörtént – 2022. május 2-án, vagyis jó régen, de mostanáig tartott, hogy a vizsgálatot végigvigyék –, az Euro Stoxx 50 európai tőzsdeindex három perc alatt több mint egy százalékot esett, ami nagyjából 80 milliárd euró elvesztését jelentette, de utána gyorsan vissza is pattant, amint jelezték a hibát.
A felügyelet szerint a brókert még egy felugró ablak is figyelmeztette, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb tranzakcióra készül, de ő kiüthette ezt anélkül, hogy elolvasta volna. A cég pedig viszonylag gyorsan lépett ugyan, de nem azonnal – ezért is járt a büntetés.
Ennek a műfajnak az abszolút csúcsára egyébként még a chilei Juan Pablo Davila jutott fel, aki ezért meg is kapta az 1994-es közgazdasági IgNobel-díjat: előbb egy elgépelés miatt bevásárolt az állami bányavállalat részvényeiből ahelyett, hogy eladott volna, majd amikor rájött a tévedésre, ahelyett, hogy szólt volna, olyan kockázatot üzletekbe vágott bele, hogy végleg eltüntette Chile GDP-jének fél százalékát.
