Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Bár a minap Matolcsy György jegybankelnököt tiszteletbeli professzorává fogadó kínai Fudan Egyetem budapesti campusának tervét a spórolás jegyében rég lehúzta a kormány az állami beruházási listáról, és emiatt a fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány létjogosultsága is megkérdőjelezhető, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létezik – és ez pénzbe is kerül.
Az alapítvány tavalyi évről leadott mérlege és beszámolója alapján ugyan láthatóan igyekeztek a működésen spórolni, de ez csak felemásan sikerült. Míg 2022-ben az összes ráfordítás 224 millió forint volt, addig tavaly ezt sikerült jelentősen, 150 millió forint környékére lefaragni. Ezen belül kevesebbet költöttek fizetésekre is, hiszen a személyi jellegű ráfordítások is csökkentek 123 millióról 93 millióra.
Ezen belül a vezető tisztségviselők juttatásai már egyenlőtlenül csökkentek: az 5 kuratóriumi tag és a 3 felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja ugyan valamelyest csökkent, mert a 2022-es 67,4 millió helyett tavaly csak 45,1-et költöttek erre, viszont az ügyvezetés juttatásai 22,3-ról 24,5 millióra nőttek. Az ügyvezetés része a főigazgató is – és ugye ezen a poszton három ember is váltotta tavaly egymást egy éven belül.
Tavaly március végéig a főigazgató az egykori Mediaworks-vezér Szabó László volt. A helyére Szilas Andrea Cecília volt pekingi nagykövet került, akinek a telefonszáma a Pegasus kémszoftverrel megcélzottak listáján is rajta volt. Ő szintén csak 8 hónapig volt hivatalban, mert decemberben Harsányi Péter, a kuratóriumi elnök Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója váltotta a poszton.
Harsányi neve onnan lehet ismerős, hogy 2019–2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, hírműsorokban is szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatásiintézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz,
a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is.
A mérlegből kiderül, hogy jelentősen nőtt tavaly az alapítvány bevétele. Ez szinte kizárólagosan az államtól kapott vagyon után elkönyvelt kamatbevétel, ami tavaly 999,9 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 358,1 millióval. Már eddig is ezeknek a pénzeknek köszönhette az alapítvány, hogy az első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget 2022-ben sikerült pluszba fordítania, és 134 milliós adózott eredményt elérnie, tavaly pedig ezt a hatszorosára tudta növelni, 849 millióra.
Az alapítvány tehát annak ellenére létezik, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs mit. Pedig Gulyás Gergely miniszter 2023-ban közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. Azóta meg is szűnt a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagságot adó dél-budai centrumkórházas cég.
