Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az észak-magyarországi új autóalkatrészgyártó-üzem építésének támogatására irányuló magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak – közölte az Európai Bizottság kedden.
Magyarország 2021-ben értesítette az uniós testületet, hogy 43,76 millió euró (mai árfolyamon több mint 17 milliárd forint) összegű állami támogatást kíván nyújtani az akkori nevén Rubin NewCo Kft., ma GKN Automotive részére az észak-magyarországi régióban, Felsőzsolcán tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósulna meg.
Az Európai Bizottság 2022-ben vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Magyarország által nyújtani szándékozott állami támogatás összhangban van-e az uniós szabályokkal. A bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy hátrányos helyzetű régiójában, mindazonáltal kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.
Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges. Választ keresett arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a térségben.
A vizsgálat alapján a testület arra a következtetésre jutott: Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra telepítésében. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a kedvezményezett az állami támogatás figyelembevétele nélkül döntött a magyarországi beruházás mellett, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a beruházás máshol valósulhatott volna meg. “Mivel tehát az állami támogatás nem ösztönözte hatékonyan a befektetőt arra, hogy a beruházást az észak-magyarországi régióban valósítsa meg, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal” – áll a bizottsági közleményben.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a regionális támogatásnak arra kell ösztönöznie egy vállalkozást, hogy hátrányos helyzetű területen kiegészítő tevékenységet végezzen. “Vizsgálatunk során kiderült, hogy a támogatásra vonatkozó magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat egyébként is Magyarországon végzett volna” – tette hozzá az uniós biztos.
