Komoly nyomás alá kerültek a cégvezetők és a beosztottak is, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére is elérjék a kijelölt pénzügyi célokat. Emiatt a magyar válaszadók 39 százaléka úgy véli, hogy megnőhet cégénél a visszaélések kockázata, és hasonló arányban vannak azok – 36 százaléknyian –, akik szerint egyes menedzserek „a rövid távú haszonszerzés reményében áthágnák az etikai irányelveket”. Erre az eredményre jutott az EY 53 országban, köztük Magyarországon is elvégzett felmérése.

Ennek ellenére a magyar válaszadók a saját munkatársaikban megbíznak: 87 százalékuk van meggyőződve arról, hogy a kollégái becsületesen, minden szabályt betartva végzik a munkájukat. A válaszadók 34 százaléka érzi úgy, hogy a munkahelyén az elmúlt két évben szigorúbban veszik az etikai normák betartását.

A magyar kutatásban részt vevőknek pontosan a negyede mondta azt, hogy szerinte könnyebben elnézik azt, ha egy vezető beosztású dolgozó viselkedik etikátlanul.

A magyar válaszolóknak 9 százaléka állította azt, hogy a cégénél komolyabb szabálysértés vagy akár csalás történt az elmúlt két évben – ami persze egy viszonylag magas szám, de még így is kisebb, mint a globálisan mért 21 százalék. A magyarok 16 százaléka jelzett visszaélést közvetlenül a vezetőségnek vagy etikai forródróton át. Azok közül pedig, akik eltitkoltak valamilyen szabálysértést, 36 százalék munkatársi szolidaritásból tett így, 29 százalék pedig azért, mert nem tudta, kihez fordulhat egy ilyen helyzetben.