Szigorúbban veszik a munkahelyi szabályok és etikai alapelvek betartását, de a válság miatt mégis komolyan félnek sokan attól, hogy valaki trükközni próbál – erre jutott az EY Magyarországon is elvégzett kutatása.
Iránymutatásnak szánja a Vatikán az Etika a bomlasztó technológiák korában: Egy operatív útmutató című könyvet.
Az EY 54 országban végzett kutatásából kiderül az is, hogy mennyire fontos a magyar cégeknek az etikus működés.
Polgárőrség feliratú autóból pakolják ki egy videón a Fidesz-plakátokat, de ez nem egyeztethető össze a polgárőrök etikai kódexével. A helyi polgárőrség egyik embere nem érti a dolgot.
Lelkiismerete vezérelje a politikust, vagy lepaktálhat akár az ördöggel is? Száz évvel ezelőtt adott tudományos megalapozást a máig aktuális dilemmához Max Weber, a sokat idézett német szociológus.
Rendesen felkavarta a tudományos világ állóvizét a kínai Ho Csienkuj, amikor bejelentette: emberi magzatokon végzett génmanipulációs kísérletei sikerrel jártak, így megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A hír világszerte sok tudós felháborodását váltotta ki. Barbár emberkísérlet, vagy az orvostudomány Szent Grálját találtuk meg?
2007 és 2011 között a világ nagy cégeinél leváltott főnökök 3,9 százaléka bukott meg etikai okokból. 2012 és 2016 között viszont az összes főnökcsere 5,3 százaléka mögött volt erkölcsi vétség. Tehát: az etikai okokból lemondásra kényszerült vezetők aránya az utóbbi években 36 százalékkal nőtt.
Az egyén, a cégek és a közösségek megújulását hirdető társadalomfilozófust, Charles Handyt többek között a jövő „Csináld magad!” társadalmáról, az intézményesült oktatás megújításáról és a Brexitről kérdeztük.
A legtöbb előrejelzés szerint egy-két évtizeden belül az utak tele lesznek önvezető autókkal, emberi kapkodás helyett tehát gépi számítás dönt majd vészhelyzetben életről és halálról, ami igen fogas etikai kérdéseket vet fel. Mi történik például, ha az autós békésen olvasgat, az autó önműködően robog, amikor hirtelen három kisgyerek szalad át a vidéki országúton? Az automata haszonelvű erkölcsi döntéssel nyilván a saját gazdáját áldozná fel.
Szigorodnak 2014-től a vállalatok átlátható és etikus működésére vonatkozó szabályozások: egy januárban hatályba lépő új törvény kötelezi a cégeket csalás-megelőző rendszereik nyilvánossá tételére, míg a márciustól hatályos polgári törvénykönyv a menedzsment felelősségét terjeszti ki a vállalati működésre - hívja fel a figyelmet az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Erdő Péter bíboros kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A katolikus püspöki kar elnökéből nem váltott ki lelkesedést a „kötelezően választható” etika és hittan ötlete sem – tanúsítja egy, a Népszabadság birtokába került jegyzőkönyv, amely a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság 2010. októberi üléséről készült.
A kormánynál is előbbre tartanak a történelmi egyházak a hittanoktatás megszervezésében, akiknek egyébként is kedvez a rendszer, hiszen a kisebb felekezetekkel ellentétben nekik van elég oktatójuk, és jelen tudnak lenni a beiratkozásnál, ahol eldől, hogy a szülők mit választanak. Ennek ellenére információink szerint nem mindegyik egyház örül a hittan és az etika kötelezővé tételének, ráadásul a kormány késlekedése miatt szinte semmit nem tudni arról, hogyan zajlik majd az oktatás.
Fogyasztóitermék-gyártó és ipari cégek uralják a világ 100 legetikusabb nagyvállalatának listáját, amelyen egyetlen amerikai bank sem szerepel már második éve.
Evolúciós szempontból a morális döntéshozatal megelőzte a szervezett vallásosságot, legalábbis erre jutottak a Harvard egyetem kutatói - olvasható a Hírbehozó blogon.
A befektetési teljesítmények mérésére a nemzetközileg elfogadott szabvány, a GIPS (Global Investment Performance Standars) elterjesztését kezdeményezi a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Szövetsége (BAMOSZ) a Befektetési Szakértők Magyarországi Egyesületével (CFA Society Hungary) közösen – közölte a két szakmai szervezet csütörtökön közleményben az MTI-vel.
