Túl gyorsan és túl széles körben nőnek a bérek, a jegybank fékezni akar.
A japán jegybank (BoJ) váratlanul alapkamat-emelést jelentett be: az irányadó ráta 0,1 százalékról 0,25 százalékra nő. Az emelésre nem számítottak se a nagy befektetőházak, se az elemzők, a nagy többség kamattartást valószínűsített, aki esetleg emelést várt az is jóval kisebbet, csak 0,1 százalékpontosat.
Az alapkamat Japánban a 2008-2009-es gazdasági válság óta nem volt ilyen magas szinten, a csúcs egész pontosan 3 százalék volt 2008 októberében.
A BoJ továbbá mennyiségi szigorításról is döntött – ez már nem volt meglepő –, 2026 első negyedévétől a jegybank megfelezi eszközvásárlási programját.
A BoJ álláspontja szerint hűteni kell a japán gazdaságot, a döntéshez fűzött közleményben kiemelték, hogy aggasztónak tartják a gazdaságban zajló béremelések mértékét, illetve azt, hogy a béremeléseket a vállalkozások áremelésekkel igyekszenek kigazdálkodni, különösen a szolgáltató szektorban. Vagyis a béremelések inflációt gerjesztenek.
A nagyvállalatoknál a béremelési ütem 5 százalék fölötti, de immár a kisebb vállalkozásoknál is meghaladja a 4 százalékot. Ilyesmire Japánban 33 éve nem volt példa.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
