Donald Trump elnök megnevezte jelöltjét az Egyesült Államok következő jegybankelnökének. Kevin Warsh rutinos játékos a Federal Reserve működésében, és ami a jelenlegi közegben ennél is fontosabb, látszólag maximálisan támogatja a Donald Trump által szorgalmazott kamatpolitikát, és a gyengébb dollárt.
A Magyarországnál amúgy jóval elmaradottabb, belpolitikailag labilis Bulgária január elsején bevezeti az eurót. A magyarázat: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Magyarország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat, sőt konvergencia helyett divergál a céloktól. Pedig az euró elleni politikai érv már rég megdőlt.
Idén csak 0,6 százalékkal nőhet a GDP, előző előrejelzésében a jegybank még 0,8 százalékot várt. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye csökken idén.
Az orosz gazdaság rossz helyzete, a gyenge rubel és az alacsony kőolajárak miatt nincs lehetőség a bátrabb monetáris lazításra.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az amerikai elnök szerint a Fednek kamatot kellene csökkentenie, így támogatva a vámháború miatt várhatóan gyengébb gazdasági növekedést. A Fed elleni támadások azonban pánikreakciókat válthatnak ki a piacokon.
Kurali Zoltán lesz a Magyar Nemzeti Bank új alelnöke, miután jelöltségét támogatta a parlament Gazdasági Bizottsága. A korábban bankvezetőként, majd az Államadósság Kezelő Központ vezetőjeként dolgozó pénzpiaci szakember osztja az új jegybanki vezetés álláspontját, miszerint az elsődleges feladat az infláció letörése, ennek a legfontosabb eszköze a kamatpolitika.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csak hátrányai – véli Mohácsi Piroska közgazdász. Az áremelkedéshez a jegybankok mennyiségi lazítása is hozzájárult.
Nem pusztán egyhavi megugrásról van szó, éves átlagban 5 százalék fölé várható az infláció. Az eddig vártnál magasabb infláció mellett valószínűtlen, hogy a jegybank idén még tud kamatot csökkenteni, de akár kamatemelés is benne lehet a pakliban.
Az amerikai gazdasági továbbra is szilárd ütemben bővül, de az infláció kissé magas.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék.
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Csak akkor lesz zöldkötvény-program a vállalkozások számára, és csak akkor lazíthatnak a lakossági zöldhitel-feltételeken, ha azt az infláció alakulása és a piaci körülmények lehetővé teszik. A kötvényprogram biztos, hogy kicsi lesz és célzott.
Miután az infláció visszatért 4 százalék alá, és Amerikában is elkezdődött a kamatcsökkentés, a magyar jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
Túl gyorsan és túl széles körben nőnek a bérek, a jegybank fékezni akar.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
