Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között, a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva az év eleji nyugdíjemelés után is 6,4 százalékkal romlott – írja Azénpénzem.hu a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozva.
A lap szerint az idei emelés után az átlagnyugdíj 222 423 forintot tett ki, míg a medián (amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet) nem érte el a 200 ezer forintot. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része ugyan a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt, de Azénpénzem.hu számításai szerint idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak havonta 120 ezer forintnál kevesebbet.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül idén januárban a rokkantsági ellátások átlagösszege 133 147 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg, rehabilitációs ellátásra pedig átlagosan 67 616 forintot fizettek ki.
A tavaly januári 6 százalékos nyugdíjemelés a KSH kimutatása szerint 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. A keresetek reálértéke viszont 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedett, így a nyugdíjak vásárlóértéke, mint a cikk elején kiemeltük, a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott.
Azénpénzem.hu szerint tulajdonképpen folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között: míg 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát, addig idén a nyugdíjemelést követően ez a ráta valamivel 48,5 százalék alattira jött ki.
