Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Bár a szankciók végrehajtásának részletei még nem egyértelműek, a Mol mint orosz nyersolaj-vásárló érintetté válhat – figyelmeztet bejegyzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari részvényelemzője.
A Rosznyeft és a Lukoil – amelyekre Donald Trump amerikai elnök szankciókat vezetett be – együtt Oroszország kőolajtermelésének nagyjából felét, exportjának körülbelül kétharmadát adja.
A Mol azonban jellemzően offshore közvetítő cégeken keresztül szerzi be a kőolajat, ugyanakkor szinte biztos, hogy a vásárolt tételek egy része a négy szankcionált orosz olajcégtől származik. Donald Trump és Orbán Viktor politikai csatornái átmenetileg enyhíthetik a következményeket, de mivel a Mol az Európai Unióban az utolsó közvetlen orosz nyersolaj-vásárló, csak idő kérdése, mikor érintik érdemben a korlátozások – írja Pletser a Portfolio.hu cikke szerint.
A szakember szerint a szankciók felgyorsíthatják a Mol-nál az orosz kőolajtól való fokozatos leválást. A magyar vállalat a horvát Janaffal hosszú távú kőolajtranzit-megállapodásról tárgyal. Mivel a szerb NIS jelenleg amerikai szankciók alatt áll, a Janaf nem tud kőolajat szállítani a szerb finomítóhoz, így jelenleg a Mol az egyetlen ügyfele. Ez kedvező alkalom lehet a horvát céggel való megállapodásra, ugyanakkor a szankciók potenciális fenyegetése gyengítheti a Mol alkupozícióját.
Nemrég ugyan felröppent a hír az amerikai és orosz elnök budapesti találkozójának lehetőségéről, ez hamar kútba esett, az Egyesült Államok pedig feketelistára tette a Rosznyeftyet és a Lukoilt, párhuzamosan azzal, hogy életbe léptek az EU-s korlátozások az orosz LNG-importra. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a szankciókra azért van szükség, mert Moszkva nem elkötelezett a békefolyamat mellett, egyben sürgette Oroszországot, hogy „hagyjon fel a gyilkolással”, és azonnali tűzszünetre szólította fel.
„Mivel Putyin elnök nem hajlandó befejezni ezt az értelmetlen háborút, a pénzügyminisztérium szankciókat léptet életbe Oroszország két legnagyobb olajcége ellen, amelyek a Kreml háborús gépezetét finanszírozzák. A tárca készen áll arra, hogy szükség esetén további lépéseket tegyen Trump elnök egy újabb háború lezárása érdekében tett erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Bessent. Az Egyesült Államok lépése bő egy héttel azután történt, hogy az Egyesült Királyság október 15-én szintén szankciókkal sújtotta a két orosz olajtársaságot.
A magyar “energiaszuverenitás” kérdését – leginkább brüsszelezéssel egybekötve – Hortay Olivér, a Fidesz-közeli Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője elemezte a közmédia műsorában. Az amerikai szankciókról azt mondta az MTI szerint: a bejelentést követően a globális nyersolajárak csaknem tíz százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a piaci szereplők jelentős, új kockázatként azonosították a lépést. Azt, hogy pontosan mit eredményeznek a szankciók, még nem tudni.
Nem látni azt, hogy az amerikaiak mennyire veszik komolyan a másodlagos szankciókat, mely további vállalatokra terjesztik ki a büntető intézkedést,
és azt sem látni, hogy India és Kína hogyan alkalmazkodik a lépéshez, és kérdés az is, hogyan lép az OPEC, már felmerült, hogy növelik a kitermelést.
Magyarország ellátásával kapcsolatban azt mondta, bizakodó, mert Donald Trump amerikai elnök odafigyelt Magyarországra, és többször nyilvánosan megerősítette, hogy megértette az ország helyzetét, ami egyértelmű kiállást jelent.
