Több mint negyedszázadig tartó alkudozást követően január 17-én írták alá a Mercosur-megállapodást az EU és a dél-amerikai államok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) képviselői, amelynek köszönhetően a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jöhet létre. A megállapodással ugyanis egy 270 milliós lakosságszámú piachoz jutnak könnyebb feltételekkel az EU gazdasági szereplői, ám az ellenzői szerint cserébe kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az Unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési feltételeknek − többek között növény- és állategészségügyi előírásoknak − nem megfelelő agrártermékek, például baromfi- és marhahús, valamint méz.
Minderről itt írtunk bővebben:
https://hvg.hu/360/20260116_mercosur-megallapodas-eu-szabadkereskedelem-mezogazdasag-agrar-2026-amerika
A dél-amerikai mezőgazdasági termékek dömpingje miatt voltak az elmúlt napokban gazdatüntetések Brüsszelben, és amiatt mondja most sok állam azt, hogy lehet, hogy mégsem olyan jó ötlet megkötni a megállapodást.
A magyar kormány már egy ideje hangoztatja, hogy a magyar gazdák védelme érdekében nem támogatja az egyezséget, még akkor is, ha a magyar gazdaság egészét tekintve mindez eltörpül amellett, hogy az ipari termékek exportja jelentősen nőhet a megállapodásnak köszönhetően. A magyarországi cégek 2024-ben 160 millió euró értékben exportáltak a térségbe gépipari termékeket, 102 millió euró értékben pedig járműveket és alkatrészeket – ezeknek a vámterhe is megszűnhet. A teljes, 664 millió eurós (áru- és szolgáltatás-) külkereskedelmen belül egyébként az agrártermékek exportja mindössze 23 millió volt 2024-ben. Az utóbbi napokban Magyar Péter is a megállapodás ellen kampányolt, amikor pedig megkérdeztük tőle, hogy ha a magyar gazdaság összességében jól jár az egyezséggel, akkor miért szól ellene, úgy válaszolt, hogy ez európai viszonylatban igaz lehet, de Magyarországot nézve nem az. Hozzátette: ha így is lenne, a Tisza akkor is megvédi a magyar gazdákat, és adott esetben lehet olyan záradékot kiharcolni az egyezményhez, hogy a magyar gazdák és a magyar ipar is jól járjon.
A megállapodásról itt gyűjtöttük össze a legfontosabb kérdéseket és válaszokat:
https://hvg.hu/360/20260122_mercosur-megallapodas-eu-delamerika-usa-kina-kulkereskedelem
Hullámvasúton
A kormány álláspontja azonban láthatóan nem mindig az volt, amit az elmúlt időszakban hangoztat. Győri Enikő, az Európai Parlament fideszes képviselője nem is olyan régen még büszkén posztolta többször is a Facebook-oldalán, hogy mennyire keményen dolgozik azon, hogy létrejöjjön ez a megállapodás. (Ahogyan azt Tóta W. Árpád kollégánk kiszúrta.)
2023 júniusában például még arról posztolt Dél-Amerikából, hogy „Magyarország azon lesz, hogy az egyezményt mielőbb alá lehessen írni. Már így is túl sok időt vesztegettünk, cégeinknek kölcsönösen szükségük van a szabad kereskedelemre”.
Egy nappal előtte pedig arról, hogy „A Mercosur-egyezmény szövegéről a felek már négy évvel ezelőtt megállapodtak, de azóta is húzódik a megállapodás aláírása. Sajnálatos módon az EU időközben újabb feltételeket támasztott, egyesek ideológiai, mások protekcionista okból. Magyarországnak azonban az az érdeke, hogy a felek mielőbb dűlőre jussanak egymással, és új lehetőségek nyíljanak meg az európai, és így a magyar cégek előtt.”
Megint korábban pedig arról is írt, hogy „rengeteg tartalék van ebben a kapcsolatrendszerben, s végre alá kéne írni a Mercosur-egyezményt. Meggyőződésem, hogy kölcsönös előnyöket teremtene egymás cégeinek, ami nélkülözhetetlen a jelenlegi válságos időkben”.
Igaz, az irányváltás már őt is elérte, nemrég ugyanis már arról írt a Facebook-oldalán, hogy „Mercosur-megállapodás: veszélybe kerül, hogy lesz-e elegendő mennyiségű, Európában termelt, magas minőségű élelmiszer.”
Kérdéseinkkel megkerestük Győri Enikőt, hogy minek köszönhető a váltás, korábban miért volt ennyire bizakodó a megállapodással kapcsolatban. Válaszát közölni fogjuk.
Nyitókép: ISZA FERENC / AFP
