A Telex múlt hét hétfőn közölt először cikket arról, hogy a gödi Samsung-gyár egyik részlegének levegőjében az egészségügyi határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban voltak rákkeltő anyagok. Információik szerint mindez a kormányhoz is eljutott, amely leállíthatta volna a dolgozók tucatjait mérgező üzemegységet, de a cég lobbiereje és az akkuipari nagyhatalmi álmok erősebbnek bizonyultak az aggodalmaknál.
Az ügy napvilágra kerülése után volt, aki feljelentést tett, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról posztolt: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lobbizta ki, hogy ne zárjon be a gyár, egyúttal lemondásra szólította fel a minisztert, később az egész kormányt is, amelynek szerinte felmerül a büntetőjogi felelőssége is.
Nagyon sokan költöztek már el Gödről, nagyon sok házon kint van, hogy eladó – mondják a Göd-ÉRT képviselői, a környezetvédelmi és városvédő egyesület tíz alapítója közül öten már szintén elhagyták a Samsung-gyár miatt elhíresült várost. Noha Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy a gyár „maximálisan biztonságos”, annak közvetlen közelében soha semmilyen környezetszennyezés vagy szabálytalanság nem történt, a helyiek szerint ez nem igaz, hiszen számos esetben került ki a gyárból méreganyag. Idővel egyre több adatot szereztek arról, hogy szabálytalanul működik az üzem, amely a bírságok ellenére ismétlődően veszélyeztette a cég a munkásait és a környezetet. A HVG-nek beszéltek egy kertvárosi kút vizében kimutatott mérgező vegyi anyagról, fehér porral fedett bicikliútról, az utcákat elárasztó habról, tisztázatlan eredetű fekete foltokról, és a panaszaikat egyre inkább figyelmen kívül hagyó hatóságokról.
Azóta szinte az egész kormány hazugságnak minősítette a dokumentumokkal alátámasztott leírtakat, így tett Lázár János, Szijjártó Péter és Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a legutóbbi kormányinfón megkérdezték, hogy mikor értesült a szennyezésről, ő pedig azt válaszolta, hogy „nem tudja”, „nem emlékszik”, majd hozzátette azt is, hogy „ami az én tudomásszerzésemet illeti, én most az önök cikkét olvasva szereztem tudomást az összes olyan lényeges körülményről, ami a határátlépés mértékére és ilyenekre vonatkozott”.
Nos, a Telex kedd reggeli cikke szerint ez minimum furcsa, hiszen ha nem is olvasták a kormányhivatal ezzel kapcsolatos dokumentumait, legalább onnan tudomást kellett volna szerezniük, hogy az elmúlt években több ellenzéki képviselő is érdeklődött a gyár körüli helyzetről. 2022. június 24-én például Jámbor András, a Szikra Mozgalom parlamenti képviselője magához Gulyás Gergelyhez nyújtott be írásbeli kérdést „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” címmel, amiben konkrétan rákérdezett a dolgozók mérgezéséről szóló jegyzőkönyvre. Válaszolni végül nem a miniszter válaszolt, hiszen ő átpasszolta a kérdést a Technológiai és Ipari Minisztérium, ahonnan Koncz Zsófia államtitkár reagált. Ő azonban kihagyta a lényegi kérdéseket, csak arról írt, hogy a munkavédelmi hatóság rugalmasan határozhatja meg a büntetés mértékét, és ebben az esetben a legmagasabb bírságot állapította meg.
Komoly versenyelőnye származik a gödi Samsung gyárnak abból, hogy a cégnél nem működik szakszervezet, hiszen nem kell bevezetnie költséges munkavédelmi szabályokat és eszközöket – mondta a HVG-nek a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás.
A Telex ezen túl több más képviselő írásbeli kérdését is megtalálta, ráadásul 2023-ban volt egy parlamenti vitanap is az akkumulátorgyártásról, melyen több ellenzéki politikus is felhozta a Samsung munkavédelmi és katasztrófavédelmi ellenőrzéseit. Ekkor maga Orbán Viktor is megszólalt, egészen pontosan ezt mondta: „Szeretnék különbséget tenni a rémhírterjesztés meg az emberek indokolt félelme között. Tehát szerintem az emberek indokolt félelmére világos, egyenes választ kell adni, és ezt mi meg is adjuk. (…) Nem igaz, hogy olyan szennyezést szabadít a beruházó Magyarország nyakába, ami az ott élő emberek életét ellehetetleníti, ezek mind nem igazak. Ugyanakkor elvárják az emberek, és igazuk van, hogy minden egyes ezzel kapcsolatos félelmükre és fenntartásukra világos, egyenes választ kapjanak. És a magyar államnak az a kutya kötelessége, hogy ezeket a válaszokat meg is adja, és mi ezt higgadt, nyugodt módon ezután is meg fogjuk tenni.”
Mindez pedig legalábbis kérdésessé teszi azt a kormányzati állítást, miszerint nem tudtak volna a szennyezésről, annak mértékéről.
A lap teljes cikke ide kattintva olvasható el.
Az ipar, az bizony szennyez, ez a lényege neki legalább négyszáz éve. Ez egy alku, amit vagy megkötünk, vagy nem – ha van választásunk. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ezt a választást tagadja meg a magyaroktól.
Nyitókép: Reviczky Zsolt
