Tóta W. Árpád: Oh my Göd! Szijjártó hallgatása, Rogán erkölcse

Az ipar, az bizony szennyez, ez a lényege neki legalább négyszáz éve. Ez egy alku, amit vagy megkötünk, vagy nem – ha van választásunk. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ezt a választást tagadja meg a magyaroktól.

Pár éve a fél világ izgulhatta újra végig Csernobil történetét. És a robbanás után az akkori bolsevikok első reakcióját: titkoljuk el, zárjuk körbe! Hamarosan viszont már páncélautók járják körbe a kisvárost, és kihirdetik az evakuálást. Ehhez persze hozzájárult, hogy a világ nyilvánossága értesült a katasztrófáról – bár a szovjet polgárok pont nem olvasták a Frankfurter Allgemeinét, úgyhogy ez még nem kényszerítő erejű.

Az is kellett, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottságában üljön néhány olyan ember, aki Szijjártó Péternél tisztességesebb és emberségesebb.

Ilyenből nekünk is jutott mutatóba. Amikor kiderült, hogy a Samsung gyakorlatilag Göd és térsége megmérgezésén dolgozik, a külügyminiszter természetesen amellett érvelt, hogy ez nem gond. A paraszt fogyóeszköz, a gyárban főleg migránsok robotolnak, a környékből pedig kiváló vadászterület lehet, ha az ember végre eltűnik onnan. Ekkor pattant elő fehér páncélban az erkölcs és a humánum messze földön híres lovagja, Rogán Antal. Akit egy egész picit az is motivált, hogy ha ez a disznóság kiderül, az esetleg nem tesz jót a pártnak, mert egyes modellek szerint még a magyar választók sem értékelik, ha halálra mérgezik őket.

https://hvg.hu/360/20260211_godi-akkugyar-szennyezes-kormanyhivatal-titkosszolgalat

Hozzászólások