241 milliárd forint osztalékot fizet a Mol a tavalyi évre
Az olajipari cég közgyűlése elfogadta a Mol pénzügyi beszámolóját, a konszolidált nyereség meghaladta a 339 milliárd forintot.
A Tisza Párt elnöke korábban jelezte, hogy nem ért egyet a fideszes káderképzőnek tartott Mathias Corvinus Collegium finanszírozásával.
„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán. Elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
A Mol közgyűlése 241,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2025-ös üzleti év után, ez részvényenként 300 forintot jelent. A többit az eredménytartalékba sorolják át. Ez az összeg 21 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál, de a 2021-es és 2022-es kifizetéseket nem haladja meg.
A Portfolio a tulajdonosi arányok alapján úgy számol:
Az olajipari cég közgyűlése elfogadta a Mol pénzügyi beszámolóját, a konszolidált nyereség meghaladta a 339 milliárd forintot.
Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az állam nem fogja tovább – „illegálisan” – finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket. Arra pedig korábban tett utalást, hogy az MCC-hez kiszervezett pénz és infrastruktúra a vagyonvisszaszerzés elsődleges célpontja lehet.
Az ingatlanok mellett az MCC részvényportfólióhoz jutott az évek alatt. Többek között 10 százalékos tulajdonos a Molban és a Richter Gedeonban. Az alapítványi formában működő szervezet 500 milliárd forint körül lehet, a részvényosztalékok pedig bőven biztosítják a fizikai és szellemi betevőt.
Szalai Zoltán kedden zárt állománygyűlésen nyugtatta a közpénzzel kitömött szervezet munkavállalóit: minden marad a régiben, még ha látják is a törekvéseket, hogy „tönkretegyék az MCC-t”. A HVG információi szerint azonban nagy az aggodalom az MCC-nél, és Orbán Balázs széke is enyhén szólva inog.
Még 2019-ben egyébként úgy döntött a zágrábi bíróság, hogy két év börtönre ítélik Hernádi Zsolt Mol-vezért, de ezt a magyar bíróságok nem ismerik el.
Azt vizsgálták, hogy egy másik tagországban hozott ítélet megfeleltethető-e a magyarországi jogszabályokkal és az EU alapvető jogrendszerében foglaltakkal.
A most születő japán lánygyermekeknél már az öregkor lehet a vezető halálok.