Az uniós támogatások újraindításához nélkülözhetetlen intézkedést indított az Integritás Hatóság, amikor megkezdte a közbeszerzésekből kizárt szereplők jegyzékének vezetését. Ez a visszaélések kiszűrése mellett lehetőséget nyújt az öntisztázásra is: akik igazolják, hogy helyreállították a megbízhatóságukat, azok töröltethetik magukat a nyilvántartásból.
A nyilvánosan hozzáférhető adatbázis működtetésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy a közbeszerzési eljárásokban ne vehessen részt olyan gazdasági szereplő, amellyel (vagy amelynek vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával, cégvezetőjével, tényleges tulajdonosával) szemben a közbeszerzési törvényben meghatározott bűncselekmények miatt jogerős bírósági határozat született, illetve amellyel kapcsolatban az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény a nyilvántartásba vételt előírja.
Jogilag pontosan meghatározott érintetti körről van tehát szó. A hatóság szerint a nyilvánossá tétel nem a megbélyegzést, hanem elsősorban a további visszaélések megelőzését, valamint a közbeszerzések tisztaságának megteremtését szolgálja.
Szinte alapjaiban írja át a Magyar-kormány a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Megjelenik az átlátható gazdasági szereplő fogalma, rengeteg közjogi és állami tisztviselőt kizárnának a jelentkezők köréből, erősítenék a korrupcióellenes szabályokat, és szélesebb adatszolgáltatásra kötelezné a jelentkezőket. Az Integritás Hatóságnak a korábbinál is fontosabb feladat jutna az ellenőrzésben.
A szabályozás ugyanakkor nem kizárólag szankciós jellegű: lehetőséget biztosít az öntisztázásra is, amely során a szereplők igazolhatják, hogy a kizárásra alapot adó körülményeket felszámolták, azaz olyan igazolható intézkedéseket tettek, amelyek nyomán a megbízhatóságuk helyreállt. Sikeres öntisztázás esetén a gazdasági szereplők mentesülhetnek a nyilvántartásba vétel alól, illetve törölhetők a nyilvántartásból.
Az öntisztázási eljárást a Hatóság hivatalból folytatja le elektronikus ügyintézéssel. Amennyiben az eljárással érintett gazdasági szereplő érdemi nyilatkozatot tesz az eljárásban, úgy válaszában köteles legalább azt bemutatni és dokumentumokkal igazolni, hogy
- a bűncselekménnyel okozott kárt – a károsult által elfogadott mértékben – megtérítette, vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt;
- a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel aktívan együttműködve, átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit; továbbá
- olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmény megelőzésére.
Ezeket az intézkedéseket a válasz beérkezésétől számított 20 napon belül – a bűncselekmény súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével – a Hatóság értékeli, mielőtt döntést hoz a nyilvántartásba vételéről.
A nyilvántartás vezetésére az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben kerül sor, amelynek elérhetősége itt található.
A rendszernek nem hibája, hanem a lényege az, hogy a közbeszerzések túlárazását segíti – állapította meg az Integritás Hatóság. A testület több mint háromszáz oldalon át sorolta példákkal bemutatva, hogy a szabályok betű szerinti betartása is a pénz elfolyásához vezet.
