A kormány által benyújtott, uniós források hazahozatala érdekében írt törvénycsomagja a közbeszerzési szabályokat is több ponton átírná.
Talán a legfontosabb módosítás az, hogy a javaslat bevezetné az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát.
Ez olyan céget vagy gazdasági szereplőt jelentene, amely feltárja a tulajdonosait és cégvezetőit, illetve annak a szerződés időtartama alatti változásait, és amelynek a pénzmosás elleni törvény szerinti tényleges tulajdonosa megismerhető. Az ajánlatkérő a bírálat során bármikor további információkat kérhetne arról, hogy ki gyakorol tényleges irányítást vagy ellenőrzést a cég felett.
Ha egy vállalat a fentiek szerint nem minősül átláthatónak, akkor nem lehetne sem ajánlattevő, sem pályázati jelentkező, sem alvállalkozó, és az alkalmasság igazolásában sem vehetne részt.
https://hvg.hu/gazdasag/20230119_magantokealapok_direkt36_oknyomozas_Meszaros_Lorinc_4iG_tulajdonosa_Manhattan_Repro_I_Eirene_es_a_Metis_Szaraz_Istvan_Magyar_Bankholding_Uncia_Magantokealap_Hornung_Aron_Hernadi_Zsolt_Szijj_L
Összeférhetetlenség
A csomag az összeférhetetlenségi szabályokat is szigorítaná. A javaslat szerint összeférhetetlenség merül fel, ha a közbeszerzési eljárás döntéshozatalában érintett személy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet tényleges tulajdonosa.
Emellett kizárnák a közbeszerzési eljárásból azokat a szervezeteket is, amelyek bizonyos közjogi vagy állami tisztségviselők, illetve hozzátartozóik tulajdonában állnak.
Ebbe a körbe tartozna például a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, a Kormány tagjai, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke, több nagy hatóság vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke – az országgyűlési képviselők tehát nem.
https://hvg.hu/elet/20250906_karacsony-gergely-fovarosi-kozgyules-fideszes-kepviselok-elleni-osszeferhetetlensegi-eljaras
Koncessziós közbeszerzések
Van néhány olyan szabály a csomagban, amely csak a koncessziós közbeszerzésekre vonatkozna.
Ha egy koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, az eljárás automatikusan eredménytelen lesz, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből következik, az erről szóló vizsgálatot pedig közzé kell tennie.
Az ajánlatkérőnek emellett el kell készítenie és közzé kell tennie az előzetes piacfelmérés és piaci konzultáció eredményeit, a kockázatok felmérését, a koncesszor befektetéseinek megtérülésére vonatkozó számításokat, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket tett a verseny biztosítása érdekében.
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_europai-bizottsag-kotelezettsegszeges-utdij-eljaras-autopalya-koncesszio
Korrupció visszaszorítása
A javaslat a szerződések teljesítési szakaszába is beemelné a korrupcióellenes szempontokat. Ilyen feltétel lenne például az átlátható működés előírása, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése, a közpénzzel való felelős gazdálkodás szabályainak előírása, az alvállalkozók átláthatóságának és ellenőrizhetőségének előírása vagy éppen a visszaélés-bejelentési lehetőség biztosítása és a rendszeres beszámolási kötelezettség.
Ezeket a feltételeket a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan lehetne előírni. A nyertes pályázóknak kötelező lenne a törvény alapján együttműködnie a hatóságokkal a korrupciós bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.
Integritás Hatóság szerepe
Az Integritás Hatóság közbeszerzési szerepe is erősebb lenne. A javaslat alapján a hatóság jogot kapna arra, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha közbeszerzési jogsértésről szerez tudomást, és nem csak az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetében. Ebben az esetben a KDB-nek el kell rendelnie a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
https://hvg.hu/360/20250128_Meszaros-Lorinc-egy-cegenek-is-nekiment-az-Integritas-Hatosag
Változások az EKR-ben
A javaslat szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén kellene közvetlenül, korlátlanul, teljeskörűen és ingyenesen hozzáférhetővé tennie. Ez azt jelentené, hogy a közbeszerzési dokumentumok – bizonyos kivételek mellett – megismeréséhez nem kellene előzetesen regisztrálni vagy gazdasági szereplőként érdeklődést jelezni.
A hosszabb távú szerződéseknél a teljesítés nyomon követését is erősítenék. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérőnek évente további adatokat kellene közzétennie az EKR-ben. Ezek között szerepelne az adott időszakban teljesített szolgáltatások leírása, a teljesített kifizetések összege, valamint a szerződéstől eltérő teljesítésre vonatkozó információ. Ezt a szabályt a javaslat a már futó, még le nem zárt szerződésekre is alkalmazná.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
