Direkt36: Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, a Magyar Bankholding csaknem 11 százaléka Száraz Istváné
Az tényfeltáró oldal egy hivatalos adatbázisból új információkat szerzett a magántőkealapokról.
Szinte alapjaiban írja át a Magyar-kormány a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Megjelenik az átlátható gazdasági szereplő fogalma, rengeteg közjogi és állami tisztviselőt kizárnának a jelentkezők köréből, erősítenék a korrupcióellenes szabályokat, és szélesebb adatszolgáltatásra kötelezné a jelentkezőket. Az Integritás Hatóságnak a korábbinál is fontosabb feladat jutna az ellenőrzésben.
A kormány által benyújtott, uniós források hazahozatala érdekében írt törvénycsomagja a közbeszerzési szabályokat is több ponton átírná.
Talán a legfontosabb módosítás az, hogy a javaslat bevezetné az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát.
Ez olyan céget vagy gazdasági szereplőt jelentene, amely feltárja a tulajdonosait és cégvezetőit, illetve annak a szerződés időtartama alatti változásait, és amelynek a pénzmosás elleni törvény szerinti tényleges tulajdonosa megismerhető. Az ajánlatkérő a bírálat során bármikor további információkat kérhetne arról, hogy ki gyakorol tényleges irányítást vagy ellenőrzést a cég felett.
Ha egy vállalat a fentiek szerint nem minősül átláthatónak, akkor nem lehetne sem ajánlattevő, sem pályázati jelentkező, sem alvállalkozó, és az alkalmasság igazolásában sem vehetne részt.
Az tényfeltáró oldal egy hivatalos adatbázisból új információkat szerzett a magántőkealapokról.
A csomag az összeférhetetlenségi szabályokat is szigorítaná. A javaslat szerint összeférhetetlenség merül fel, ha a közbeszerzési eljárás döntéshozatalában érintett személy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet tényleges tulajdonosa.
Emellett kizárnák a közbeszerzési eljárásból azokat a szervezeteket is, amelyek bizonyos közjogi vagy állami tisztségviselők, illetve hozzátartozóik tulajdonában állnak.
Ebbe a körbe tartozna például a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke és alelnökei, a Kormány tagjai, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke, több nagy hatóság vezetője, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke – az országgyűlési képviselők tehát nem.
Az önkormányzati törvényt citálja, ami szerint sem önkormányzati képviselők, sem külsős bizottsági tagok nem húzhatnak fizetést például az országgyűléstől vagy a kormányhivataltól. Heten szorulnak most emiatt, de egy fontos szereplő kimarad.
Van néhány olyan szabály a csomagban, amely csak a koncessziós közbeszerzésekre vonatkozna.
Ha egy koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlat érkezik, az eljárás automatikusan eredménytelen lesz, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből következik, az erről szóló vizsgálatot pedig közzé kell tennie.
Az ajánlatkérőnek emellett el kell készítenie és közzé kell tennie az előzetes piacfelmérés és piaci konzultáció eredményeit, a kockázatok felmérését, a koncesszor befektetéseinek megtérülésére vonatkozó számításokat, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket tett a verseny biztosítása érdekében.
Még csak koncessziónak sem lehetne hívni azt, ahogyan a gyorsforgalmi utakat átadta a magyar kormány – mondta az Európai Bizottság. Három másik, magyar érdekeltségű ügyben is előreléptek.
A javaslat a szerződések teljesítési szakaszába is beemelné a korrupcióellenes szempontokat. Ilyen feltétel lenne például az átlátható működés előírása, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése, a közpénzzel való felelős gazdálkodás szabályainak előírása, az alvállalkozók átláthatóságának és ellenőrizhetőségének előírása vagy éppen a visszaélés-bejelentési lehetőség biztosítása és a rendszeres beszámolási kötelezettség.
Ezeket a feltételeket a szerződés tárgyához kapcsolódó korrupciós kockázatokkal arányosan lehetne előírni. A nyertes pályázóknak kötelező lenne a törvény alapján együttműködnie a hatóságokkal a korrupciós bűncselekmények kockázatainak csökkentése érdekében.
Az Integritás Hatóság közbeszerzési szerepe is erősebb lenne. A javaslat alapján a hatóság jogot kapna arra, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha közbeszerzési jogsértésről szerez tudomást, és nem csak az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetében. Ebben az esetben a KDB-nek el kell rendelnie a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Különleges eszközt alkalmaz a korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH), amellyel nemcsak az uniós finanszírozású projektek esetében tud eljárni, hanem például a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. hazai költségvetési forrásból fizetett szolgáltatásaival kapcsolatban is.
A javaslat szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén kellene közvetlenül, korlátlanul, teljeskörűen és ingyenesen hozzáférhetővé tennie. Ez azt jelentené, hogy a közbeszerzési dokumentumok – bizonyos kivételek mellett – megismeréséhez nem kellene előzetesen regisztrálni vagy gazdasági szereplőként érdeklődést jelezni.
A hosszabb távú szerződéseknél a teljesítés nyomon követését is erősítenék. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérőnek évente további adatokat kellene közzétennie az EKR-ben. Ezek között szerepelne az adott időszakban teljesített szolgáltatások leírása, a teljesített kifizetések összege, valamint a szerződéstől eltérő teljesítésre vonatkozó információ. Ezt a szabályt a javaslat a már futó, még le nem zárt szerződésekre is alkalmazná.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.