Ez aligha jó üzlet – vonta le a következtetést.
Az elmúlt időszakban a magyar gazdaságpolitika a külföldi, elsősorban ázsiai működő tőke bevonzására koncentrálta a gazdaságfejlesztést. Ez annyiban sikeresnek tekinthető, hogy 2024-2025-ben az Európába érkező kínai működő tőke mintegy 23 százaléka Magyarországra érkezett – mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott vitaindító előadásában.
Az eredmények azonban alsó hangon kétségesek.
Régiós összehasonlításban a magyar autóipari exportban a legkisebb a hozzáadott érték aránya,
vagyis az ide érkezett működő tőke nem hozott magával csúcstechnológiát, magas hozzáadott értéket. A Magyarországon megtelepedett vállalkozásokban zéró magyar tulajdon van, a döntéseket a külföldi anyavállalatokban hozzák meg, a nyereséget a külföldi tulajdonosok szerzik.
Fontos szem előtt tartani, hogy a kínai és egyéb befektetők nem Magyarország adottságai miatt érkeztek ide: nincs elég energiánk (Oroszországból vesszük) és nincs elegendő szakképzett munkaerőnk.
A kínai befektetők csak az uniós piac miatt jönnek ide – figyelmeztetett Oszkó Péter. Úgy ráadásul, hogy a magyar állam mintegy 1000-1500 milliárd forinttal támogatta ezeket a befektetéseket.
Eladtuk az európai piacot, és még mi fizettünk érte,
ami aligha tekinthető jó üzletnek – véli Oszkó.
„Megtisztelő ajánlatot” kapott a volt miniszter, aki emiatt lemondott a mandátumáról, és neve már nem is szerepel a Fidesz-frakció tagjai között. Magyar Péter miniszterelnök úgy reagált: „egyre gyorsuló ütemben folytatódik az egykori állampárt, a Fidesz teljes szétesése”. A lépés a BYD dolgozóit is meglepte, miközben Orbán Viktor a nyár csúcsigazolását emlegette.
A befektetési szakember szerint az EU legnagyobb értéke jelenleg a világgazdaságban a piaca: sok, relatíve jó fizetőképességű fogyasztó él itt. Ezt a piacot igyekszenek megszerezni különféle szereplők a világ minden tájáról. Ez az erős, kívánatos piac alkuelőnyt is jelent Európa számára a külső befektetőkkel szemben.
A megoldást Oszkó Péter szerint elsősorban a külső szereplők piacra lépésének korlátozása jelenti. Az EU elindult ebbe az irányba, de egyelőre nincs egységes szabályozás, és ami annál is fontosabb, nem pusztán a szabályok megalkotása szükséges, azoknak érvényt is kell szerezni.
Az európai gazdaság és érdekek védelmében a külső működőtőke-befektetéseket csak közös vállalati tulajdoni formában szabad engedni, európai többségi tulajdon mellett.
A befektetők számára kötelező technológiaátadást, kötelező európai beszállítói arányt, kötelező kutatás-fejlesztési kiadási arányt, kötelező európai foglalkoztatási arányt kell előírni.
Kína is ezt csinálta egyébként – emlékeztetett Oszkó – csak meghatározott feltételekkel engedte, hogy nyugati szereplők belépjenek a piacára.
Ami Magyarországot illeti, a költségvetés gazdaságfejlesztésre fordítható mozgástere csekély, ugyanakkor a kiolvasztott uniós támogatási összeg jelentős. A szakember szerint ezeket a pénzeket érdemes volna nem puszta támogatásként szétosztani, hanem tőkebefektetésként, tehát tulajdonosi részesedés szerzésével.
„Nem az a kérdés, hogy kelet vagy nyugat. Hanem az, hogy telephely leszünk vagy társtulajdonos” – foglalta össze Oszkó.
A kormány három minisztere beszélt arról, mihez is kezdenek a most felszabaduló EU-pénzekkel. Jut a HÉV és a vasút fejlesztésére, a villamoshálózat bővítésére, egyetemi kutatásra, kkv-knak vagy bérlakásépítésre is. Közben a kormány felülvizsgálja az otthon startos megaprojektek kivételező rendeleteit.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
