A kabinet nyár elején szinte a teljes nemzetgazdaságot érintően elővásárlási jogot adott magának a külföldi tőkebefektetések (például céges felvásárlások) esetére. Már a több szempontból abszurd szigorítás bevezetésekor hátsó szándékot lehetett gyanítani, amit csak megerősít, hogy a szabályozás mindössze pár hétig volt hatályban.
A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva.
Tavaly júniusban mutatta be az Európai Bizottság a gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben konkrét jogalkotási javaslatokat ígértek. Ezek elkészültek, s arra helyezik a hangsúlyt, hogy az unión belül a külföldi és az EU-n kívülre irányuló uniós befektetések biztonsági kockázatait azonosítsák, és fellépjenek ezekkel szemben. Ugyancsak szigorúbb ellenőrzés várható a kutatás-fejlesztési együttműködések terén, a "mélyreható geopolitikai zűrzavar és a gyors technológiai változások" közepette.
Az ide érkező külföldi befektetésektől azt már nem nagyon lehet várni, hogy eddig nem dolgozó magyarok tömegeinek adjanak munkát, de így is rendkívül fontos az, hogy majdnem kétszer annyi pénzt hoznak az országba, mint amennyit az EU ad – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy szeretné ösztönözni az itt befektetőket, hogy a nyereségüket is tartsák az országban.
Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.
Visszaesett a beruházások száma az első negyedévben, leginkább a cégek fogták vissza magukat.
Húsz éve most volt a legkevesebb a közvetlen külföldi beruházások (FDI) mennyisége a világon - áll az OECD jelentésében, amely szerint a tavaly Magyarországra érkezett FDI csaknem megduplázódott.
Miért zavarja a külföldi befektetőket, hogy Magyarországon szinte eltűnt a munkanélküliség? Mit tartanak vonzónak Magyarországon, és mitől fogják a fejüket? Sánta Miklóssal, az EY New York-i központjában dolgozó adópartnerével arról beszélgettünk, mivel lehet idevonzani a magyar gazdaságot mozgató multikat.
Idén viszont a globális FDI akár 10 százalékkal is nőhet, mivel 2017-ben élénkül a globális gazdaság és nőnek a nyersanyagárak.
A kiskereskedelmi eladások a következő öt év átlagában évi 10 százalékkal nőnek.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Szerbia szárnyalni látszik. Külföldi befektetők sora tervezi a nyugat-balkáni országba történő betelepedést, sőt több nemzetközi cég már komoly pénzeket is befektetett a 15 éve még háború tépázta államba. Szerbia átformálná a róla kialakult háborús bűnös képét, és egyre inkább az Európai Unió és a külföldi befektetők felé fordul. Gazdasági mennyország épül az országban, vagy annyira mélyről jönnek, hogy bármilyen pozitív lépés hatalmas eredmény?
Romániában az eddig becsültnél csaknem 500 millió euróval több, 2,14 milliárd euró közvetlen külföldi működőtőke-befektetésre került sor tavaly.
A válság miatt jelentősen csökkent a külföldi működő tőke (FDI) beáramlása a kelet- és közép-európai országokba, s Hunya Gábor, a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-Összehasonlító Intézet (WIIW) kutatója szerint a következő években sem várható gyors növekedés.
Tavaly nettó 2,1 milliárd euró külföldi működőtőke érkezett Magyarországra az előző évi 1,5 milliárddal szemben, de a növekedés ellenére még így is elmarad a sokévi átlagtól - számol be a hétfői Világgazdaság.
Oroszországba közel 40 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az idén. A tavalyi működőtőke-befektetés mintegy 36 milliárd dollárt tett ki.
Kínában 66 milliárd dollár működőtőkét fektettek be külföldiek az első nyolc hónapban, 18,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az adósságot nem generáló külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke becslések szerint tavaly 2 milliárd euró körül alakulhatott, 2008-ban 3,4 milliárd euró volt; továbbra is nagy a befektetői érdeklődés szolgáltatóközpontok magyarországi létrehozása iránt, amelyek akár regionális, globális feladatokat is elláthatnak – mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
