Hiányolják az akkugyárak feletti civil kontrollt a Gajdos László új főhatóságáról szóló törvényből

Pedig külön igazgatóságot szánnak az akkuipar féken tartására. A civilek szerint viszont számos buktatója lehet, ha a bíróságokhoz utalják a fellebbezési lehetőséget. Például hiába indul per, akadálytalanul folytatódhat egy kifogásolt beruházás. Kiszélesítenék az akkugyár-moratóriumot is.

  • HVG

Az akkumulátorgyárak ügyében tervezett egyfokú eljárás ellehetetlenítené a hatékony lakossági és civil fellépést, azzal, hogy a bíróságokhoz utalják a fellebbezési lehetőséget – figyelmeztet a Greenpeace és az AKÁRTEIS (Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség) az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Pedig a kormányzat – mint a HVG is megírta – kiemelt figyelmet szentel az akkumulátoriparnak, amelynek önálló igazgatóságot szánnak az új főhivatalban.

A hivatal felállítását egyébként üdvözlő civilek szerint – akik be is küldték észrevételeiket a társadalmi egyeztetésre szolgáló címre – a főhatóság akkumulátorgyárakkal kapcsolatos döntések esetén nem lesz lehetőség közigazgatási fellebbezésre, csak bírósági úton lehet majd azokat megtámadni. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a hagyományos közigazgatási fellebbezésnek automatikus halasztó hatálya van (…) addig a bírósági keresetlevél benyújtása önmagában nem függeszti fel az engedély végrehajtását. Mivel a bíróságok rendkívül ritkán adnak azonnali jogvédelmet, 


a pereskedés évei alatt a beruházások zavartalanul épülhetnek vagy működhetnek tovább.


Számba vették a bírósági út buktatóit is: 

  • Jogi vs. szakmai szempontok: A bírósági tárgyalóteremben elsősorban a formai és jogi szempontok dominálnak a mélyreható környezetvédelmi és ökológiai szakmaiság helyett.
  • Aránytalan anyagi és bizonyítási teher: A bírósági út rendkívül költséges (illetékek, jogi képviselet), és a bizonyítás már első lépésben is a felperes civileket terheli.

A civilek átfogó, hétoldalas javaslatcsomagot készítettek a társadalmi egyeztetésre, a normaszöveg végső változatában szerintük többek között

  • szerepelnie kell a fent említett aggályosnak tartott jogi szempontoknak,
  • egyértelműbben határozzák meg a főhatóság hatásköreit,
  • a hatóság kifejezett feladata kell legyen az átláthatóság és a környezeti információk nyilvánossága,
  • kerüljön be az együttműködő szakterületek közé a népegészségügy,
  • rendszerszintű feladata legyen a lakossági környezeti panaszok és bejelentések kezelése,
  • az új akkumulátoripari beruházásokra és kapacitásbővítésekre vonatkozó engedélyezési moratórium kötelezően terjedjen ki a már folyamatban lévő, de még végleges döntéssel nem rendelkező eljárásokra is,
  • szüneteltessék a hatósági engedélyezési eljárásokat, amíg a Főhatóság független szervezete, saját laboratóriumi hálózata és az OKIR adatbázis hiánytalanul fel nem áll, valamint el nem készül az országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat.

https://hvg.hu/zhvg/20260918_orszagos-elo-kornyezet-felugyeleit-fohatosag-felallitasa-zold-orseg-termeszetvedelem

Nyitóképünkön a CATL Debrecenben épülő akkugyára, fotó: Reviczky Zsolt

Hozzászólások