Váratlan csapásként érte a hazai médiapiacot a reklámadó visszatérésének terve, fejtette ki Varga Zoltán, a 24.hu és a Nők Lapja tulajdonosa a Kossuth Rádióban. Szerinte a szakmai egyeztetés nélküli intézkedés meggyengítheti a magyar médiacégeket, a Facebookot pedig erősítené.
„Nehéz nem büntetésnek érezni” – mondta Varga Zoltán, a 24.hu-t és a Nők Lapját is kiadó Central Médiacsoport tulajdonosa a reklámadó tervezett visszatéréséről a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának szerdai adásában. Szerinte az intézkedés a független sajtót érintené a legérzékenyebben.
A téma azt követően került a fókuszba, hogy Magyar Péter hétfőn bemutatta a jövő évi költségvetés terveit, ahol a reklámadó bevezetéséről is beszélt. A médiaszektort terhelő különadót eredetileg még 2014-ben vezette be a korábbi Orbán-kormány, majd többszöri módosítás és az Európai Unióval folytatott viták után 2019-ben felfüggesztették a fizetési kötelezettséget. Bár a szakma abban bízott, hogy az adó kivezetése végleges marad, a Tisza-kormány tervei szerint a 3,75%-os árbevétel-alapú teher ismét visszatérne.
Béremelésekről, szja-csökkentésről, a családi pótlék megduplázásáról és egyes adók növeléséről beszélt hétfőn Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben.
A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.
Varga a műsorban elmondta, hogy az elmúlt tizenkét évben a független médiát folyamatosan büntette az előző kormányzat, mert miközben a kormánypárti médiumok jelentős állami hirdetésekhez jutottak, a független média kimaradt ezekből a forrásokból. Emiatt torz piaci környezet alakult ki, amelyben a hazai szereplők nem tudtak érdemben beruházni, és nem tudták felvenni a versenyt a globális platformokkal. Varga szerint a kormányváltás után a piac abban bízott, hogy a hazai médiaszektor végre felzárkózhat a nyugat-európai, vagy legalább a kelet-európai színvonalhoz, de a váratlan döntés, amelyről legjobb tudomása szerint a gazdasági minisztériummal sem volt egyeztetés, ezt a reményt törte meg.
Varga továbbá azt is állítja, hogy az elvonás konkrét pénzügyi következményei a médiacégek működési és fejlesztési forrásait veszélyeztetik. A Centrál Médiacsoport esetében az adó sok száz millió forintos kiesést jelentene, amit az évente 600–800 millió forintos technológiai fejlesztési keret megnyirbálásával kéne majd megspórolniuk.
Varga szavaival élve „ha eddig nagyon szűk volt a kassza, akkor még szűkösebb lesz”, mivel az adót nem a nyereségre, hanem az árbevételre vetítik ki, a veszteségesen működő, vagy szűkös büdzséből gazdálkodó kisebb, vidéki szerkesztőségeket éri majd a legnagyobb kár, ahol a nehéz gazdasági körülmények miatt amúgy is kevés a hirdető.
„Mivel folyamatosan büntettük a hazai médiát, mindig a Meta és a Google jött ki ebből nyertesen. Most azt látom, hogy mi fog történni: megint a nagy platformok lesznek a nyerők” – fogalmazott a médiatulajdonos, aki szerint a hazai cégek terhelése a nemzetközi versenyben is hátrányt okoz, hiszen a globális szereplők ellenőrzése továbbra is bizonytalan. Továbbá azt is kiemelte, hogy ez a lépés a független sajtó (mint negyedik hatalmi ág) ellehetetlenítésén keresztül újabb jogi és politikai konfliktust is megnyithat az Európai Unióval.
„Ez az adó úgy érkezett meglepetésként, hogy soha senkivel nem beszéltek” – mondta el Varga Zoltán, hiányolva a társadalmi párbeszédet és a szakmai szervezetekkel egyeztetést is. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a kormányváltás egyik ígérete éppen a párbeszéd volt. Szerinte a döntést a kormányzatnak érdemes lenne újragondolnia, mert a tervezett 2%-os gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet, ha a reklámok visszaesése miatt a fogyasztás nem élénkül.
Fotónkon Varga Zoltán látható, a képet a HVG fotósa, Reviczky Zsolt készítette.
