A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.
Magyar Péter miniszterelnök némiképp elrejtette a 2027-es költségvetésről az országgyűlés előtt tartott napirend előtti felszólalásában a legfontosabb információt: a hónap végén beterjesztendő tervezet GDP-arányosan 4,9 százalékos hiánycélt tartalmaz majd.
Minden bizonnyal ez az egyetlen szám volt a költségvetési tervezés tengelye, ami körül minden más forgott. A nemzetközi intézmények (beleértve az Európai Bizottságot, miután Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt áll és a hitelminősítőket, amelyeknél az ország a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategória szélén egyensúlyoz), nemzetközi befektetők, elemzők miatt
a hiánycél nem lehet magasabb egy 5 százalék körüli - inkább az alatti - számnál.
Egy magasabb szám mellett hiteltelen lett volna a Tisza elköteleződése a hiány- és adósságcsökkentés, nem mellesleg az euróbevezetési feltételek teljesítése mellett. Utóbbi része a maximum 3 százalékos költségvetési hiány.
Egy nem hiteles hiány- és adósságcsökkentési pályát, illetve egy nem hiteles első lépést a piacok azonnal megtoroltak volna,
ami a forint árfolyamának gyengülésében, az állampapírhozamok emelkedésében öltött volna testet. Majd borítékolhatóan negatív, a bóvliba vezető hitelminősítői lépésekben. Vagyis a Tisza egycsapásra szétfoszlatta volna azt a bizalmat és türelmet, amelyen máris sokat nyert.
A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására.
