szerző:
Hárs Géza

A felejtés bére (Paycheck) című filmet nemrég nálunk is bemutatták. Egy rég elhunyt sci-fi szerző, Philip K. Dick művéből készült, akárcsak másik féltucat hollywoodi produkció. Az életében filléres gondokkal és pszichikai problémákkal küzdő író sem a hollywoodi kasszasikert, se művei reneszánszát nem érte meg.

Nem tudni, mit szólt volna Philip K. Dick, a science-fiction irodalom egyik kultikus mestere művei kommerciális sikereihez. Még a regényéből készült első film, a Szárnyas fejvadász (Blade Runner; 1982; az alapjául szolgáló mű pedig a magyarul is megjelent Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról? ) premierje előtt elhunyt. Dick valószínűleg szkeptikus lett volna a sikerek láttán: gyanakvó volt a médiával szemben, manipulációt sejtett a tömegeknek szánt víziók mögött. Pedig a Philip K. Dick kultusz - sok egyéb más mítosz mellett - épp e filmek kapcsán született. Ridley Scott filmjének amúgy nem sok köze van Dick regényéhez, ami a történetet és a könyv - valljuk be - kissé szegényes elbeszélésmódját illeti.

Inkább Dick szemléletének lényege hatja át: a magányos, különc sci-fi szerző a virtuális valóság (VR - virtual reality) fogalmának elterjedése, és messze a VR "gyakorlati" megvalósulása előtt már ezzel a problémával foglalkozott. Mi is ez a probléma? Egy esszéjében a hetvenes évek végén így ír:" Olyan világban élünk, amelyben a média, a nagyvállalatok, a kormányok, a vallási és politikai csoportok hamis valóságokat állítanak elő. A szövegeimben csak azt kérdezem: mi valóságos? Folyamatosan pszeudovalóság-bombák érnek minket, amelyeket kifinomult technológiákat használó, okos emberek gyártanak. Elképesztő hatalom: egész univerzumokat, tudati világokat hozni létre. Erről tudnom kell. Hisz magam is ezt csinálom."

A Dick-regények alkalmasnak tűntek a megfilmesítésre, mert legtöbbjükben izgalmas a felvetés, ám elmarad az igazi kifejtés, a mély elbeszélés. Philip K. Dick regényei olyan problémákat vizsgálnak, amelyek a ma alapproblémái. A virtuális, vagy éppen hamisított valóságok, a transzhumanizmus, gép és ember új típusú viszonya, az emlékezet és az azzal való visszaélés, a társadalmi entrópia, a média és a vállalatok által kontrollált társadalmak századunk alapkérdései közé tartoznak. Dick nem volt látnok, filozófus sem, egyszerűen csak szűknek találta a kommersz sci-fi kereteit, a műfaj űrhajózós-kalandregényes főáramát gyermekdednek tartotta.

Amint a műfaj egy magyar kutatója, H.Nagy Péter egy tanulmányban kifejti, Dick távol van a sci-fi hagyományaitól, s innen nézve, szövegei olvashatók akár realista prózaként is. Az elvont problémákat olykor egyszerű történetekkel próbálja modellezni. A Paycheck főhőse egy csúcstechnológiával foglalkozó mérnök, aki nagyösszegű fizetése helyett csak rejtélyes tárgyakkal teli borítékot kap kézhez. Azt mondják neki, lemondott a pénzről. Közben úgy tűnik, valaki visszaél emlékeivel, tudatával, hisz ő erre nem emlékszik...

Nyomasztó regényeinek szereplői mintha csak saját tulajdonságait kapták volna: Dicknek kifejlett tömegiszonya, időnkénti agorafóbiája volt. Pszichikai problémái mellett anyagi gondok is gyötörték. A Wired magazin egy róla szóló összeállítása sorra veszi a művei alapján készült filmeket. A Blade Runner alapjául szolgáló kisregényért 1250 dollárt kapott, a Különvélemény (Minority report; 2002, r.: Steven Spielberg) novellájáért 130, a Magyarországon nemrég bemutatott Felejtés bére (Paycheck; 2003, r.:John Woo) eredetije pedig 195 dollárt ért. A Schwarzenegger-féle Emlékmás (Total Recall; 1990, r.: Paul Verhoeven) 119 millió dollárt hozott a producereknek, a szövegért kapott honoráriumról nincs adat. A Dick-hagyatékot kezelő család, öt házasságából származó gyerekei persze a fentieknél jóval nagyobb jogdíjat kaptak és kapnak, de a szerző életében nyomorgott.

Aprócska rész a posztumusz sikerből: Magyarországon is reneszánszát éli a Dick-életmű. A nyolcvanas években a Móra könyvkiadó, a rendszerváltás után a Valhalla Páholy jelentetett meg Dick-szövegeket. Műveit most az Agave Kiadó gondozza, amelynek egyik vezetője, Varga Bálint maga is Dick-rajongó. Mint a hvg.hu-nak elmondta, sci-fi klasszikusokat keresve azért fordult érdeklődésük Dick felé, mert nem értették, az egyre intenzívebb nemzetközi siker ellenére idehaza miért rendszertelenül és igen változó színvonalon jelentek meg könyvei. Noha elismeri, maga az életmű sem egyenletes. (Talán félelmei, és az ezek ellen / mellett használt hallucinogének miatt?)

Varga szerint Dick műveire nálunk egy szűk, de lelkes közönség kíváncsi. A kultusz Magyarországon ötezer alatti példányszámokhoz elegendő, de ez egy kis kiadónak már siker. Érdekes, hiába mutatták be nálunk is a Dick-írásokból készült filmeket, ezek nem hatottak különösképpen az eladásokra. Varga állítása szerint párszáz példány pluszt jelent egy-egy sikeres film. A Felejtés bére jelenleg fut a mozikban, 45-50 ezer nézőnél tart. A film forgalmazója, a UIP Dunafilm egyik marketing munkatársa elmondta, a forgalmazót érdekli a sci-fi olvasóközönség is. Ahol lehet, igyekeznek is összekötni egy-egy film promócióját egy-egy könyv megjelenésével, de számukra nem követhető pontosan, oda-vissza hatnak-e egymásra, hiszen egy filmnek a magyar piacon "csak egy esélye van".

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Úgy gondolja, helyesen ül a kormánynál? Ellenőrizze le

Úgy gondolja, helyesen ül a kormánynál? Ellenőrizze le

Különös dolgokat találtak az autisták agyában, és ez jól jön az orvosoknak

Különös dolgokat találtak az autisták agyában, és ez jól jön az orvosoknak

Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek

Itt vannak a tao-milliókat fizető cégek

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

Bulvároldalt vett Rogán Cecília és Sarka Kata

Bulvároldalt vett Rogán Cecília és Sarka Kata